Szarajevótól Trianonig címmel jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában a BBC History első világháborús különszáma egyórás, korabeli filmrészleteket bemutató DVD melléklettel.

Mi mindent nem tudtunk eddig az első világháborúról? Aki fellapozza a brit és a magyar szerkesztőség által fölkért kiváló történészek által összeállított kötetet, meghökkenhet azon, hogy jó néhány fontos és érdekes epizód eddig ismeretlen volt a magyarul olvasók számára.

Többek közt ezekből a rejtélyes történetből szemezgetünk sorozatunkban, melyben a BBC History első világháborús különszámából közlünk részleteket.


Érthetetlen, hogy a magazin közléséig hogy maradhatott homályban az úgynevezett „Vili – Miki levélváltás".

Ezerkilencszáztizennégy nyarán, a „júliusi válságnak" nevezett időszak napjaiban már aligha lehetett volna leállítani a háborús készülődést: a négy akkori világhatalom már készen állt arra a háborúra, amelynek előkészítése nemcsak a négy ország diplomáciájának és hadvezetésének többéves „eredménye" volt, hanem a helyzet kialakulásában meghatározó szerepet vállaltak a kontinens uralkodói is: Ferenc József mellett legfőképpen II. Vilmos, de nagy személyes felelősség terhelte II. Miklós cárt is. Ez utóbbiak nemcsak rokonságban, hanem személyes jó viszonyban is álltak egymással: mindketten unokatestvérei voltak V. György angol királynak. A cár és a császár éppen személyes kapcsolatuk révén az utolsó utáni órákban kísérletet tett a gépezet megállítására.

Ami a cár és a császár dolgozószobájában az első hadüzenet és a háború európaivá szélesedése között történt, az a világtörténelemben egy tovatűnt epizódnak számított, de a két régi barát és rokon életében ez a három szűk nap a személyes és a családi sors drámai felvonása volt. Valószínűsíthető, hogy a kósza kísérlet a vég elkerülésére fel sem vetődött volna e két férfiúi korban járó uralkodó (Vilmos 55, Miklós 46 éves volt ekkor) több évtizedes személyes közelsége nélkül.


Kétségtelen, a cárban komolyan fölmerült a vég elodázásának lehetősége, s talán ezekben az órákban a német császár eltökéltségét is szelídítette az éjszakai pilledtség.

Tény, hogy július 28-án a császár – megkésve – felvetette a tárgyalást a kuzinja kormányával, másnap, 29-én pedig a cár az alább olvasható távirat hatására elrendelte az általános mozgósítási parancs felfüggesztését.

A táviratváltás az egykor meleg rokoni viszony záróaktusa is volt. A két rokon tétova mozdulatokkal megpróbált belenyúlni abba a történelmi mechanizmusba, amelynek beindításában fontos, személyes részük volt. Az angol kuzin, V. György, érthető módon kimaradt a családi drámából. Ő egy huszadik századi alkotmányos monarchia fejeként csupán egy nemzetéért aggódó első honpolgárként tekintett az eseményekre.
/Papp Gábor - BBC History főszerkesztő/