Az ősemberek tudatmódosító szerek hatása alatt készített barlangrajzai hasonlítanak a modern ember drog hatása alatt létrehozott munkáihoz - állítják tokiói kutatók.
A tudósok barlangrajzokról készült fotókat elemezve jutottak arra a megállapításra, hogy az ősemberek által festett geometriai minták hasonlítanak azokhoz a rajzokhoz, amelyeket a mai, drog hatása alatt álló emberek készítenek. A világszerte megtalálható, 40 ezer évet felölelő barlangrajzok mind hasonló jegyeket viselnek magukon, függetlenül a körülményektől és a művészek személyétől.
A hallucinogén anyagok fogyasztása olyan kémiai reakciókat vált ki az agyban, amely során bizonyos idegi mintázatok rajzolódnak ki. A hallucinogén növények a prehisztorikus embert egy „spirituális helyre" repítették, a rituálék során létrehozott rajzoknak pedig nagyobb jelentőséget kezdtek tulajdonítani a többi alkotáshoz képest - áll a tanulmányban. Marad azonban a kérdés, hogy miként lehetséges, hogy számos, egymástól távol eső és még véletlenül sem érintkező kultúrában pontosan ezek a hasonló mintázatok kaptak szimbolikus szerepet.
A természetes tudatmódosító szerek minden bizonnyal ismertek voltak a történelem előtti időkben is. A Villar del Humo város közelében található Selva Pascaula barlangrajz központi témája egy bika, de amerikai és mexikói kutatók érdeklődését inkább a bika mellett található 13 kis gombaszerű alak kötötte le. Szerintük a gomba valójában a Psilocybe Hipanica, amely egy helyi, hallucinogén faj. A harang alakú, kupolás kalapja van, és nincs bocskora, illetve törzse egyenes és hajlott is lehet, akárcsak a barlangfestményen ábrázolt gombáknak.
A tudósok szerint mégsem ez a legrégebbi barlangfestmény, amelyik hallucinogén hatású gombát ábrázol. Egy 7-9000 éves algériai barlangrajzon ugyanis feltehetően egy másik hallucinogén gomba, a Psilocybe Mairei látható.
Forrás: Hír 24
