Benkő László A spanyol grófnő című könyve júniusban jelent meg. Háború és szerelem, kaland és szenvedély csak kulissza az ifjú grófnő igazi drámájához képest.

A szerző az utóbbi években néhány divatos és sikeres magyar történelmi regénnyel hívta fel magára a figyelmet (Honfoglalás-trilógia, Tatárjárás-trilógia, Viharlovasok), de saját bevallása szerint ez a könyve az első, melyet saját kedvtelésére írt. Noha a cselekmény a spanyol polgárháborúval kezdődik és Elena grófnő Olaszországban éli át a második világháborút, Benkő ezúttal igaz történetet írt meg, s az első fejezetben olvasható megemlékezés sevillai látogatásáról és a grófnő feljegyzéseinek megszerzéséről, szintén megtörtént esemény. A második megkülönböztető jegye Benkő művének a jellemábrázolásnak az a foka, amelynél a regény elválik a lektűrtől.

A történetben Morante gróf lánya az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközének tűnik. A villában, melyet szeretőjétől kapott, a falangista és náci főkolomposok által összerabolt gyémántokat rejtegeti. Azt azonban senki nem tudja, hogy közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtat a Dél-Olaszországot elözönlő németek elől.

Háború és szerelem, kaland és szenvedély azonban még így is csak kulissza az ifjú grófnő igazi drámájához képest. Ez a dráma egy apácazárdában kezdődik a múlt század harmincas éveiben, ahol Elenát zsarnoki hajlamú apja, Morante gróf tartja a spanyol polgárháború kitöréséig. Aztán - üzleti érdekből - egy olasz kalandor karjaiba löki. Ám, ahogy előrébb jutunk a grófkisasszony sorsának megismerésében, kiderül, hogy minden, amit ez a fiatal teremtés csinál, egyetlen célt szolgál: a gróf által elrabolt és titkos helyre költöztetett törvénytelen gyermekének visszaszerzését.

A történetet a szerző a már idős Elena grófnő sevillai otthonában hallottak és a tőle kapott naplójegyzetek alapján írta meg. A spanyol grófnő nem egyszerűen háborús kalandregény, meglehet ebben a műfajban is minden összehasonlítást kiáll annak legnagyobb amerikai és brit mestereivel. Egyvalamiben, Elena jellemfejlődésének ábrázolásában Benkő László a műfaj elitje előtt jár: a kötet végére érve az olvasó aligha fog vitatkozni a merésznek tetsző állítással: lehetséges, hogy a háborúk is a női lélekben dőlnek el.