Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
150 éve hunyt el Delacroix

150 éve hunyt el Delacroix

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 08. 13.
Színpadra lépnek a győztes fiatalok
2022-06-23 11:11:02

Június 26-án 17:00 órától ifjú muzsikusok ingyenes hangversenyére kerül sor a Pesti Vigadóban a Szent

A fesztivál, ahol megkérték a kezemet
2022-06-22 11:21:30

Gyorsan pergő kémdráma, thrillerszerű bosszúfilm, találkozások és leánykérés – ilyen volt a II. Magyar

Fejtsd meg a költők titkait!
2022-06-20 09:58:18

Artisjus és Év gyerekkönyve díjat kapott Fenyő D. György  Útikalauz a vershez c. kötete. A Pagony

Ünnepel a világhírű magyar zeneszerző
2022-06-19 12:05:42

Július 2-án a 75 éves Orbán György tiszteletére rendeznek koncertet a BMC-ben. Az egyik legtöbbet

további bejegyzések a szerzőtől »

Eugéne Delacroix, a francia romantika nagy festője százötven éve, 1863. augusztus 13-án halt meg.

Ferdinand-Victor-Eugéne Delacroix 1798. április 26-án született a Párizshoz közeli Charenton-Saint-Maurice-ban. Apja diplomata, majd Bordeaux prefektusa volt, anyja a 17-18. századi királyi udvar bútortervezőinek családjából származott. A színházért és a zenéért rajongó ifjú Eugéne 1815-től tanult akadémikus festészetet, de a romantikus Théodore Géricault és Richard Parkes Bonington vásznai nyűgözték le. 1822-ben állított ki először a párizsi Szalonban, ekkor barátkozott össze Louis Adolphe Thiers-rel, a történésszel, aki később, minisztersége idején épületdekorációs feladatokkal látta el.

Első jelentős műve a Dante bárkája, amelyet Géricault A Medúza tutaja című képe nyomán festett, de tragikus hangulata Michelangelo és Rubens képeit idézi. Festésmódja, az oldott formák, a fellazított kontúrok, a szenvedélyek feszültsége egy csapásra a romantikus iskola vezéralakjává avatták. Másik hatalmas vásznát, a Khioszi mészárlást kora eseményei ösztönözték: a görög szabadságharc idején a törökök Khiosz szigetén húszezer görögöt gyilkoltak meg. Delacroix képe a költő Lord Byron emléke előtt is tiszteleg, aki a hellén szabadságért áldozta életét. Az angol mesterek közül a Fielding testvérek és Bonington technikáját tanulmányozta, 1824-ben Párizsban megcsodálta Constable tájképeit, 1825-ben Londonba látogatott.

Egymást követték történelmi festményei: A nancyi csata, A poitiers-i csata, Sardanapal halála, A liége-i püspök meggyilkolása. Az 1830-as forradalom hatására festette leghíresebb, A szabadság vezeti a népet című képét, a barikád élő és holt védelmezőiben - a trikolórt fedetlen kebellel a magasba tartó allegorikus nőalakot leszámítva - valós személyeket ábrázolt.

A szabadság vezeti a népet
1832-ben Észak-Afrikában utazgatott, az egzotikus világ, a sivatag, a lovak vadsága megragadta képzeletét, így született az Utca Meknesben, Algíri nők, Marokkói és lova című képe. Delacroix jelentős portréfestő is volt, számos önarcképén túl megfestette barátai, szellemi társai, Chopin, George Sand, Paganini portréját.

1833-ban kapott megbízást a Bourbon-palota királyi szalonjának faliképeire, majd a versailles-i történeti múzeumban készítette el A taillebourg-i csata, illetve A keresztesek bevonulása Konstantinápolyba című freskóit. 1849-től dolgozott a párizsi városháza freskóin, amelyek az 1871-es tűzvészben elpusztultak, 1851-re festette meg a Louvre Apolló-galériájának mennyezetképeit. A Saint-Sulpice templomban Mihály arkangyalt, Jákob küzdelmét az angyallal, valamint Héliodóroszt ábrázoló faliképeket festett.

A keresztesek bevonulása Konstantinápolyba
Delacroix utolsó éveit Furstenberg téri műterme és Párizs környéki háza közt osztotta meg. 1863. augusztus 13-án halt meg Párizsban, a Père-Lachaise temetőben nyugszik. A tiszteletére emelt emlékművet a Luxembourg kertben láthatjuk. Delacroix halálával jóformán véget ért a romantikus festészet korszaka.

Delacroix 1863-ban bekövetkezett halálát a hivatalos körök alig vették tudomásul, igaz, párizsi lakását később múzeummá alakították. Az angol Turnerrel együtt az impresszionizmus merész újításait előlegezte, de az expresszionizmus előfutárának is joggal tartják. A budapesti Szépművészeti Múzeum A Vihartól megvadult ló, illetve a Marokkói és lova című vásznait őrzi.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Franciaország Festészet Évforduló Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Kincsekkel köszönti a tavaszt a Bényi Kincsekkel köszönti a tavaszt a Bényi
  • Megelevenedik Dante pokla Megelevenedik Dante pokla
  • Pokoli bugyrok a Duna-parton Pokoli bugyrok a Duna-parton
  • Ők lettek az idei Barcsay-díjasok Ők lettek az idei Barcsay-díjasok
  • Jovián György 70 Jovián György 70

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr797922204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard