A Jamnaja-kultúra időszakára jellemző gödörsírt régészek egy valamikori kurgán (népnyelven: kunhalom) alatt találták meg - közölte Dani János régész, a debreceni Déri Múzeum régészeti tárának vezetője.

Az alföldi táj jellegzetességei a kurgánok, amelyeknek jelentős része az őskorban, a késő rézkor, kora bronzkor időszakában keletkeztek és szolgáltak temetkezési helyül. Hajdúnánás határában most egy elpusztult, geofizikai módszerekkel feltárt halom alatti, központi temetkezési helyet tártak fel. A faszerkezettel lefedett, a Krisztus előtti 3500-3000 közötti időszakból származó gödörsírban egy valamikori magas rangú, "nagyhatalmú főnök" sírjára bukkantak - magyarázta a feltárás vezetője.


A feltárt temetkezési hely úgynevezett "bolygatott sír", de azt még vizsgálják, hogy emberi vagy más beavatkozás nyomát hordozza-e a gödörsír. Dani János felidézte: 2009-ben hasonló bolygatott sírt találtak ugyancsak Hajdúnánás térségben, arról kiderült, hogy rókajárat volt benne, s az állatok "bolygatták meg" a sírt.

Mindazonáltal kevés ilyen temetkezési helyet sikerült eddig feltárni hazánkban, illetve a Kárpát-medencében - mondta el Dani János. Az MTI érdeklődésére elmondta: a Jamnaja-kultúrára jellemző, kurgán alatti, gödörsíros temetkezés annak idején a Fekete-tengertől Belső-Ázsiáig volt jellemző.

Az első nagy állattartó nomád közösségek a rézkor idején kezdtek el beszivárogni a magyar Alföldre, de tovább nem mentek. Tőlünk nyugatra már nincsenek ilyen temetkezési emlékek - tájékoztatta az MTI-t a Déri Múzeum régészeti vezetője.

Forrás: MTI