A bizánci korból származó aranykincseket találtak a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei Jeruzsálem Óvárosában, az ókori zsidó szentély déli falánál – közölte az izraeli közszolgálati rádió.
A Siratófal szomszédságában folyó ásatásokon több különösen értékes 1400 éves lelet bukkant elő: egy zsidó szimbólumokkal - hétágú menórával, sófárral és Tóra-tekerccsel - díszített, 10 centiméter átmérőjű aranymedál, II. Constantius római császár és Mauricius bizánci császár arcképét viselő 36 aranyérme, arany fülbevalók és karkötők, valamint ezüst ékszerek.
Eilat Mázár, a feltárásokat vezető régész szerint a 7. század elejéről származó aranytárgyak világviszonylatban is fontos értéket jelentenek. A kincseket a kutató szerint a korabeli zsidó közösség adhatta össze, hogy segítségükkel biztosítsák Jeruzsálemben a kicsiny közösség fennmaradását a város 614-ben bekövetkezett perzsa megszállása után, de úgy tűnik, tervük nem sikerült.
A különlegesen nagy aranymedál a régész szerint eredetileg egy Tóra-tekercset díszíthetett, a szent irat rajta lévő ábrázolása igen ritka az ebből a korszakból származó tárgyakon. A kincseket vészhelyzetben áshatták el egy korabeli bizánci ház padlója alá - ötven méterre az egykori Templom-hegy masszív déli támfalától.
Forrás: MTI
