Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Így hagyta el az emberiség a bölcsőjét

Így hagyta el az emberiség a bölcsőjét

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 09. 14.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Kutatók szerint három ősi, mára a homok által betemetett folyórendszer segíthette 100 ezer évvel ezelőtt az ember kirajzását Afrikából.

Három ősi, ma már jobbára betemetett folyó szelhette át egykoron a Szahara sivatagos területét, vízben és növényzetben gazdag természetes útvonalat kínálva a modern ember őseinek, amikor hozzávetőleg százezer évvel ezelőtt megkezdték kiáramlásukat Afrikából - állítják a Hulli Egyetem tudósai.



A PLoS ONE című tudományos kiadványban közzétett tanulmányuk szerint elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy 130-100 ezer évvel ezelőtt három kiterjedt folyórendszer létezhetett Észak-Afrikában. A brit tudósok Thomas Coulthard hidrológus vezetésével olyan számítógépes modellt alkottak az akkor fennálló természeti és légköri adottságok figyelembevételével, amellyel egyebek között kiszámították, hogy a monszunidőszakokban mennyi csapadék hullhatott a 12 millió négyzetkilométernyi területre. A program kimutatta, hogy az esőzések határvonala a mostani monszunövezetnél több száz kilométerrel északabbra húzódott.

A modell a topográfiai adatok segítségével azt is felvázolta, hogy a csapadék milyen úton-módon távozhatott el a térségből. A víz három, ma már javarészt kiszáradt folyót táplált: az Irharhart, a Szahabit és a Kufrát. Amikor a sivatagot teljes hosszában keresztülszelő folyók megteltek, akkorák lehettek, mint a Missouri vagy a Rajna, és afféle "zöld folyosókat" alkottak északi irányban, a Földközi-tenger felé. Vízgyűjtő területük pedig lényegesen szélesebb volt, például az Irharharé, amely a három közül a legnyugatabbra kanyargott, akár száz kilométeres is lehetett. Medrük mentén hatalmas kiterjedésű lagúnák és lápok képződtek, természetes életteret biztosítva növényeknek és állatoknak.

A hulli kutatók úgy vélik, hogy a Homo sapiens hordái ezeket az ősi, az évezredek során a homokdűnék által befedett folyókat követve - legnagyobb valószínűséggel az Irharhár nyomvonalán haladva - indulhattak el Afrikából, majd pedig szétszóródva betelepítették a Földet. "Izgalmas belegondolni, hogy százezer évvel ezelőtt három nagy folyam kígyózott keresztül a szaharai sivatagon egészen a Földközi-tengerig, és őseink ott vonulhattak partjaik mentén" - mondta Coulthard.



A tudósok zöme egyetért abban, hogy a mai ember ősei 125-100 ezer évvel ezelőtt kezdték elhagyni Afrikát. Azonban mindmáig vita tárgyát képezi, hogy vándorlásuk során milyen útvonalat követtek, és hogyan tették meg a több ezer kilométeres utat. Egyes feltételezések szerint először a fekete földrész nyugati partján haladtak végig, majd a Földközi-tenger mentén a Közel-Kelet felé vették az irányt. Mások szerint a Nílust követték, így érték el a Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította Arab-félszigetet. Akadnak olyan kutatók, akik azt állítják, hogy a hordák többféle irányba kerekedtek fel, és nem egyszerre, hanem más-más időpontban.

A Közép-Afrikából szétszéledő törzseknek kézenfekvőbb lett volna egyenesen keresztülvágni a sivatagon, az azonban a Föld egyik legszárazabb térségeként különösen mostoha, embert próbáló terep. Az ősi "zöld folyosók" mindazonáltal megoldást kínálhatnak a dilemmára, hiszen elegendő táplálékot és vizet biztosíthattak a vándorló hordáknak. Ráadásul régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Szaharában valaha települések léteztek, alátámasztva azt a feltételezést, hogy az ősi folyók lényegesen nagyobbak voltak a maiaknál, és állandóan lehetett bennük víz.

A kutatás vezetője megemlítette, hogy az Irharharnál végzett ásatások során találtak olyan kőszerszámokat, amelyek abból az időszakból származnak, amikor a Homo sapiens ősei elindulhattak hódító vándorútjukra. Coulthard nem zárta ki, hogy mélyen a homokba temetődve a másik két folyó egykori medre mentén is feltárhatnak hasonló leleteket.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Afrika Lavór Rejtélyek Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Európai Hidak – Budapest – Brüsszel Európai Hidak – Budapest – Brüsszel

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr267923358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard