Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Hatvan éve halott Edwin Hubble

Hatvan éve halott Edwin Hubble

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 09. 28.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

1953. szeptember 28-án hunyt el az amerikai csillagász, a fizikai kozmológia megteremtője, az egyik legismertebb űreszköz, a Hubble űrtávcső névadója.

Hubble 1889. november 20-án született a Missouri állambeli Marshfieldben. Fiatalon a sportban is kiváló volt, de a csillagászat is vonzotta, nagyapja szerettette meg vele a csillagok világát, még távcsövet is épített neki. Apja halálos ágyánál tett ígérete miatt mégis jogi tanulmányokat folytatott Chicagóban, majd az angliai Oxfordban, igaz, közben fizikai előadásokat is hallgatott.

fotó: bbc.co.uk
1913-ban egy amerikai középiskolában spanyol nyelvtanárként helyezkedett el, de rövid idő után feladta a tanári hivatást és csak a csillagászattal foglalkozott. 1916-ban a kaliforniai Mount Wilson Obszervatórium állást ajánlott neki, 1917-ben ledoktorált. Az Egyesült Államok ebben az évben lépett be az első világháborúba, Hubble rövid ideig Európában a fronton szolgált. Leszerelése után folytatta a kutatómunkát a Wilson-hegyi csillagászati központban, az addigra elkészült és akkoriban legerősebbnek számító Hooker teleszkóppal.

Hubble nem osztotta a Tejútrendszer nagyságát kiszámoló Harlow Shapley véleményét, aki úgy gondolta, hogy a korábban megfigyelt homályos ködfoltok meglehetősen közeli világító gázok. 1924-ben bebizonyította, hogy az Androméda-köd majdnem egymillió fényévnyi távolságra van és maga is galaxis, majd osztályozta is a csillagrendszereket távolságuk, méretük és fényességük szerint.

Munkatársával, Milton Humasonnal a vöröseltolódás korábban már felfedezett jelenségét (a távoli galaxisok fénye a vörös fény felé tolódik el) vizsgálva arányosságot fedezett fel az objektumok távolsága és vöröseltolódása között. 1929-ben megfogalmazta a később róla elnevezett törvényt, amely szerint a Tejútrendszeren kívüli galaxisok annál nagyobb sebességgel távolodnak, minél nagyobb távolságra vannak tőlünk. Ezzel elsők között jutott el a táguló világegyetem gondolatához, megállapítása vezetett el később az ősrobbanás elméletének kidolgozásához is.

Számításai hatással voltak Einstein általános relativitáselméletére is: a tudós addig képtelen volt hinni számításaiban, amelyek azt mutatták, hogy az univerzum nem lehet nyugalomban. Ennek kiküszöbölésére vezette be a kozmológiai állandót, amelyet Hubble eredményeinek megismerése után élete legnagyobb tévedésének nevezett.

Hubble az 1930-as évek végén részt vett a kaliforniai Mount Palomar Obszervatórium ma is működő Hale óriásteleszkópjának megtervezésében, a műszert elsőként ő használhatta. Ekkortájt írta ma már alapvetőnek számító két munkáját, de gyengülő egészsége egyre jobban akadályozta munkájában. 1953. szeptember 28-án hunyt el agytrombózisban a kaliforniai San Marinóban.

Élete során sokat tett azért, hogy a csillagászatot a fizika egyik ágának ismerjék el, és hogy a Nobel-díjat csillagászoknak is odaítélhessék. Ez irányú erőfeszítései csak halála után jártak sikerrel, így ő – bár kiérdemelte volna – nem kaphatta meg a legrangosabb tudományos elismerést. Ma nevét viseli többek között aszteroida, kráter a Holdon és az 1990. április 24-én útjára indított amerikai űrtávcső, amely olyan mélységben képes az univerzum vizsgálatára, amelyről csillagász korábban még csak nem is álmodhatott. Az űrtávcső a tervek szerint utódja, a James Webb űrtávcső 2018-as felbocsátásáig marad szolgálatban, ezután a Csendes-óceánba irányítva megsemmisítik.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Amerika Gyász Csillagászat Űrkutatás Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Csillagok háborúja égen és földön Csillagok háborúja égen és földön
  • Elhunyt Éri Péter népzenész Elhunyt Éri Péter népzenész

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr207923824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard