Senkinek sem könnyű megtalálni az igazit, főként annak nem, aki XXL méretű ruhákat hord. Az emberek többsége a soványt fogadja el szépnek, manapság már csak a betegesen soványak lehetnek modellek. Akinek picit is másabb a testalkata, az kilóg a sorból, azt sajnálni kell! – ezt diktálja a média.
Újságíróként viszont kitűnően megállja a helyét, céltudatos és szorgalmasan dolgozik, talán pontosan azért, mert az emberek többsége csak a nevét ismerheti meg, arc nélkül.
Az írással tud csak igazán felszabadulni, otthonosan mozogni. Viszont magánélete nem mesébe illő. Ex-barátja túlsúlyáról ír cikket egy népszerű magazinban, ami természetesen érzékenyen érinti a lányt. Ugyanakkor nem tud belenyugodni, hogy az apja elhagyta családját, anyjáról pedig kiderült, hogy leszbikus.
A felbillent lelkiállapota, csalódottsága és negatív önképe kétségbeesett fogyókúrára kényszerítik. Végül néhány kellemes találkozás ébreszti rá arra, hogy elsősorban neki kell elfogadnia magát olyannak, amilyen. A régi szerelméről lemond, és újra szerelmes lesz, ezúttal olyan valakibe, aki megbecsüli és elfogadja, akinek nem a „csomagolás” számít.
Jennifer Weiner bestsellerje nem csupán sajnálkozásról és szomorkodásról szól, habár első hallásra ezt sugallhatja. Amellett, hogy a történetnek pszichológiai kimenetele van, könnyed, kellemes olvasmány, tele Cannie vicces, olykor iróniával színezett megjegyzéseivel.
