Rózsa Sándorról írt könyvet egy japán történész. A nemzetközi hírű hungarológus hosszú évek óta kutatja a magyar kultúrát.

A betyárvilággal és a betyárok személyével kapcsolatban idealizált, romantikus kép alakult ki az emberekben, mondta Simon András néprajzkutató, a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékének docense. A Rákóczi-szabadságharc leverése után Szeged környékén kialakult egy olyan bujdosó, nincstelen népesség, amely vagy pásztornak állt, vagy nem éppen törvényes módon próbálta biztosítani a megélhetését. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlás a betyárokra is vonatkozott, a leszámolás a nép szemében szimpátiát válthatott ki a betyárok iránt.



A Rózsa Sándorhoz fűződő történetek, vándortörténetek - magyarázta Simon András. Több betyár esetében is előkerülnek a szájhagyományban, s a magyar betyárok sem egyediek, más európai nemzeteknek is megvannak a maguk betyárjai, haramiái, a jelenség az egyetemes európai kultúrkör része.

Betyár vagy bandita alcímmel jelent meg japánul és angolul, 2009-ben pedig magyarul is egy japán hungarológus könyve Rózsa Sándorról. A nemzetközi hírű történész évtizedek óta kutatja a magyar történelmet és kultúrát. Rózsa Sándor tevékenységét mint szociális bandita működését elemezte, összevetve a korszak társadalmi mozgalmaival. A betyármozgalomnak kapcsolata van az egyszerű emberek mentalitásával, mondta a szerző, akinek könyve a legalaposabb munka, amely mindezidáig Rózsa Sándor életét feldolgozta.


Forrás: Hirado.hu