„Az utolsó remény” – film arról a hét és fél hónapról, amikor egy Ausztria elleni új szabadságharc reményével lépett Kossuth Lajos az Egyesült Államok földjére 1851 decemberében. A kilenc részes sorozat vetítését a Duna televízió is műsorára tűzte.
A szabadságharc eltiprása után a megtorlás elől külföldre menekült politikusok – élükön Kossuth Lajossal – hittek abban, hogy a szabadságszerető nemzetek támogatásával és kellő anyagi segítséggel egy új szabadságharc indítható Ausztria ellen. Ezzel a reménnyel lépett Kossuth az Egyesült Államok földjére 1851 decemberében.
Kossuth Lajos több mint 200 helyszínen fordult meg az Egyesült Államokban 1851 és 1852 között. A filmben olyan helyszínek szerepelnek, ahol komoly beszédeket tartott jelentős tömeg előtt, amik később az amerikai közvéleményt is formálták, vagy hatásuk akár a politikai életben is jelentkezett.
Amikor megérkezett az Egyesült Államokba, 300 ezer ember várta Manhattanben egy hatalmas transzparenssel, amelyen a „Mózes, Krisztus, Washington, Kossuth – a mi fölszabadítóink” felirat szerepelt – fejtette ki Vojtkó Ferenc, a film egyik alkotója.
A mozi első hat része történeti szempontból igyekszik összefoglalni Kossuth kinti útját. Helyi történészek elemzik a magyar államférfi hatását, és kiderül az is, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a kezdeti sikereket követően, mire a déli államokba ért, már szinte senki sem fogadta őt – magyarázta az alkotó.
Az is bemutatásra kerül majd – folytatta, hogy Kossuth milyen politikai viharokat kavart az Egyesült Államokban, továbbá hogy miként próbálták ráerőltetni az északi és a déli államokban elterjedt politikai nézeteket.
Az utolsó három rész arról szól majd, hogy mi maradt Kossuth Lajos után Amerikában. A forgatócsoport ellátogatott mind a hét településre, amelyet ma is Kossuth néven ismernek az Egyesült Államokban, továbbá a Kossuth utcáknál és emlékhelyeknél is forgott a kamera – tette hozzá.
A film bővelkedik az érdekességekben, az egyik ilyen Kossuth Kolumbuszban elhangzott beszédének története. A magyar államférfi kifejtette a demokráciáról vallott gondolatait, a tartalomra pedig felfigyelt az akkor ügyvédként dolgozó Abraham Lincoln is.
A későbbi elnök a gettysburgi temető avatásánál állítólag felhasználta Kossuth mondandóját, és a legnevezetesebb beszédét tartotta, amelyben megfogalmazta a saját maga által gondolt demokráciafogalmat – mesélte Vojtkó Ferenc, aki mások mellett Széles Tamás alkotótársával együtt hat és fél hét alatt 30 ezer kilométert tett meg az Egyesült Államokban Kossuth Lajos nyomában.
Forrás: boon.hu
