Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Négyezer éves településre bukkantak kutatók

Négyezer éves településre bukkantak kutatók

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 10. 19.
Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon!
2023-02-01 23:06:58

Sőt, egy izgalmas workshop keretében gyerekek és felnőttek is kipróbálhatják a perzsa ütőhangszert és

Légiriadó a kútban
2023-02-01 15:47:36

A kút falába épít bunkert az öreg házaspár – Lezsák Sándor 1985-ös darabja, a Nyolcvan vödör levegő  a

Készül a nagy kútba ugrás
2023-01-31 21:11:16

Újra hatalmas vállalkozásba kezdenek a digitális hermeneutikusok. Még lehet csatlakozni! A MűGond

Jön a testvérzenekarok fesztiválja!
2023-01-29 22:04:37

A Bihari Akácfa utcai kapualjából számtalan zene formáció bújt elő az évtizedek folyamán, február 11-én az

további bejegyzések a szerzőtől »

Bronzkori földvárat tártak fel nemzetközi együttműködésben az MTA BTK Régészeti Intézetének szakemberei Dabas-Kakucs közigazgatási határán.

Mint Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, érdekes természetföldrajzi területről van szó, ahol medreket alakított ki a Duna egykoron, és a valamikori vízjárások partjain több bronzkori település is volt. Kakucson húsz évvel ezelőtt tártak fel az adott korszakhoz tartozó települést, két évtized múltán pedig az MTA régészei ismét visszatértek a helyszínre, hogy nemzetközi program keretében végezzenek ásatásokat.

fotó: kiskegyed.hu
A magyar, lengyel és német együttműködésben megvalósuló hároméves projektet a Lengyel Tudományos Alap támogatja, a kutatásokban az MTA BTK Régészeti Intézetén kívül a Poznañi és a Kieli Egyetem szakemberei vesznek részt. Ismertetése szerint már az előzetes légi és geomágneses felmérések során egy érdekes bronzkori település szerkezete rajzolódott ki, amely három részből állt, és kissé kimagasodó, árokkal körbevett központi maggal rendelkezett. Ehhez csatlakozott egy nagyobb, szintén árokkal körülkerített külső terület, ahol a feltételezések szerint a bronzműves és fazekas műhelyek helyezkedtek el. Az állattartás nagy valószínűséggel a másik külső, félköríves árokkal határolt övezetben folyhatott.

"A települést a Kr. e. 2. évezred első felében a Duna mentén pásztorkodó és földművelő népesség, a Vatya-kultúra népe lakta" - magyarázta a régész, aki az egykori lakosok lélekszámát a településen és környékén 150-200 főre becsüli.

"Hosszú, 10 méterszer 5-7 méter szélességű, alapozás nélküli, tapasztott földpadlójú lakóépületekben éltek, amelyeknek nádszerkezetű falait sárral tapasztották be. Leginkább az egykori falusi, földpadlójú, vert agyagfalú parasztházakhoz hasonlíthatók, amelyekhez hasonlók néhány évtizede még Magyarországon is gyakran előfordultak" - fejtegette Kulcsár Gabriella. Megemlítette a házak izgalmas tájolását is: ezek sugárirányban helyezkedve vették körbe az egykori központi térséget. "Ez nagyon érdekes, a jövőben fogjuk kutatni, hogy miért tájolták így az épületeket" - mondta.

A leleteket ismertetve elmondta, hogy az előkerülő csontok alapján a lakosok étrendjére lehet következtetni. Főleg szarvasmarhát, juhot, kecskét tartottak, de a vadászat is szerepet játszott az élelmezésükben. Számos kerámialeletet, pengék maradványait, kisebb kőeszközöket és bronztárgyakat tártak fel a régészek, valamint egy arany hajkarikát is találtak.

"Ma még nem tudjuk, hogy miként pusztult el a település. Jelenlegi adataink birtokában úgy tűnik, hogy nem égették fel a falut, hanem egyéb okok - éghajlatváltozás, a település körüli élelemforrások kimerülése miatt hagyhatták el lakosai. Feltételezéseink szerint a házak lakatlanul még évekig, de akár évtizedekig is megmaradhattak, míg végül az egész település az enyészetté vált. Az ásatások során kiderülhet, hogy valóban így történt-e, vagy esetleg módosulhat a kép" - összegezte Kulcsár Gabriella.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Kincsre bukkantak a Várban Kincsre bukkantak a Várban
  • Miért pocsék régész Indiana Jones? Miért pocsék régész Indiana Jones?
  • Honfoglalás kori kincsek nyomában Honfoglalás kori kincsek nyomában
  • Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja
  • Kincsek a föld alól, avagy tarol a közösségi régészet Kincsek a föld alól, avagy tarol a közösségi régészet

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr427926962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard