Második nagylemezének turnéja keretében látogat Budapestre az Unknown Mortal Orchestra. A lemezbemutató koncertet november 18-án tartják az A38 hajón.
Az Unknown Mortal Orchestra manapság már-már szokványosnak mondható internetes sikersztorija 2010 elején kezdődött, amikor az új-zélandi noise pop csapat, a Mint Chicks kisebb botrányok után feloszlott, és a gitáros Ruban Nielson összeállt két portlandi haverjával. A még név nélküli zenekar Bandcamp-oldalára feltöltött befelé űrhajózós, Nielson fejhangú vokáljával megerősített, csattogós-recsegős pszicho-pop számokat a lo-fi őrület csúcspontján hamar felkapták a zenei blogok, és a nagy népszerűség végül is arra ösztönözte a három zenészt, hogy komolyan vegye magát, mindenekelőtt nevet adjon az együttesnek, és nekiálljon lemezt írni.
Ami hamarosan el is készült, és az egyik legmenőbb indie kiadónál, a Fat Possumnál jelent meg. A kritika pedig, a vájtfülű közönséggel együtt az egekbe menesztette az Unknown Mortal Orchestrát, kiemelve, hogy a szokásos lo-fi slágereknél jóval mélyebb, melankolikusabb és sokrétűbb anyagról van szó. Helyenként egészen popos, de barkács-jellegüket mindvégig megtartó számok, a csilingelős, recsegős-ropogós lo-fi megoldásoknál jóval árnyaltabb és szofisztikáltabb hangszerelések, Nielson egyedi orgánuma és az egész lemezt mélyen átitató szomorkás pszichedélia emelte ki a lemezt a nagy indie-átlagból, olyannyira, hogy az együttes agyonnyerte magát az új-zélandi mainstream zenei díjkiosztókon is.
Az idén februárban megjelent második Unknown Mortal Orchestra-album a zenekartól megszokott puritanizmussal csak a // címet viseli. A helyzet annyiban változott, hogy a lemez stílusában jóval színesebb lett az előzőnél, és az UMO már komoly, néhol kifejezetten felkavaró videóklipekkel is megtámogatta a slágergyanús szerzeményeket. Nyilvánvaló, hogy az egykori névtelen hobbizenekar három év alatt komoly és egyedi hangú produkcióvá érett, amihez kitűnően illik egy A38-as klubkoncert hangulata.
