Mintegy 1700 éves, valószínűleg egy varázsló által írt ólom átoktáblát fedeztek fel Jeruzsálemben, egy összeomlott római palotában.
A palota – melyet az Izraeli Régészeti Hivatal tár fel – a Dávid városa városrészben található. Legalább 2000 négyzetméternyi területet foglal el, és két nagy nyitott udvar tartozik hozzá egymás szomszédságában. Az épületet a kései harmadik században és Kr. u. 363 között használták, ebben az évben május 18-án vagy 19-én elpusztította egy földrengéssorozat.A szöveget görögül írták, egy Kirilla nevet viselő nő hat isten nevét említi benne, hogy átkot szórjon egy Iennisz nevű férfira valamiféle törvényes ügy miatt.
Célja elérésben Kirilla négy vallás elemeit kombinálta – mondja Robert Walter Daniel, a Kölni Egyetem kutatója. A hat megidézett istenből négy görög (Hermész, Perszephoné, Plútó és Hekaté), egy babiloni (Ereskigal) és egy gnosztikus (Abraszax). Emellett a szöveg olyan mágikus szavakat is tartalmaz, mint a „laoth", amely héber/júdeai eredetű.
Valószínűleg egy professzionális varázsló alkotta meg az átkot Kirillának, aki - a szövegben említett szavaknak megfelelően - szó szerint kalapácsot és szöget használhatott egy mágikus rítus elvégzéséhez, hogy növelje az átok hatékonyságát – mondja Daniel. „A kalapálás és szögelés a mágikus szövegekben említett ember feletti uralom megszerzését célozza."
Kirilla és átok sújtotta alanya valószínűleg a római közép- vagy felsőosztály tagja volt, és valamiféle törvényességi vitába bonyolódhatott, mivel az átoktábla hasonlóságokat hordoz a Cipruson találtakkal, amelyekről ismeretes, hogy jogi ügyekben használták.
A palota lakóinak gazdagságára utalnak az újonnan fellelt leletek is, úgymint egy ökölvívó miniatűr feje, amelyet súlymérésre használtak, valamint számos drágakő, ezek egyikébe fáklyát tartó Cupidót véstek. Az átoktáblát a palota északnyugati részében találták meg. A második emeleti szoba – ahol eredetileg őrizték – összeomlott, de a tábla mellett megtalált tárgyak némi betekintést engednek abba, milyen lehetett a használatban lévő helyiség.
Az izraeli kutatók geometrikus és virágmintás mozaikok és freskók maradványait tárták fel, ezenkívül egy „Dionüszosz győzelmét" ábrázoló dobozból faragott csontmaradványok, valamint tengeri élőlények képei kerültek elő. A csapat olyan tetőcserepeket is feltárt, melyek a 10. római légió – mely akkor Jeruzsálemben állomásozott - pecsétjét hordozzák. „Ez a gyakorlat elterjedt volt a Római Birodalom összes provinciájában. Békeidőben a katonák feleltek a 'polgári építkezésekért': utakat és vízvezetékeket építettek, cserepeket és téglákat állítottak elő. A 10. légió olyan sok tetőcserepet állított elő, hogy az évekig elegendő volt a városban zajló építkezésekhez jóval azután is, hogy a katonák már elhagyták Jeruzsálemet" – mondja Doron Ben Ami régész.
A kutatók női szobrocskákat is találtak, amelyek valószínűleg egy istennőt ábrázolnak. Úgy vélik, egyfajta „magánkultusz" során használták őket, amelynek tagjai felölelték a palota lakóit is. A szobrocskákat a padlószinten vagy alatta találták meg, és valószínűleg nem az átoktáblát megőrző második emeleti szobához tartoztak.
A kutatók egyelőre nem tudják, milyen célt szolgált a második emeleti szoba. Úgy tűnik azonban, Iennisz olyan mértékben kötődött a helyiséghez, hogy az átoktáblát szándékosan helyezték oda. „Mivel az átok Iennisz ellen irányult, az általa gyakran használt helyszín közelében vagy pontosan ott rejthették el" – mondja Daniel. Elképzelhető, hogy Iennisz a palotában élt vagy dolgozott, vagy pedig a helyiség közelében tárgyalóterem volt.
A felfedezésről a Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik folyóirat számolt be.
Forrás: Hirado.hu
