Egy felébredő tűzhányót ábrázoló 9000 éves festményt kutatóknak sikerült összefüggésbe hozni egy Törökországban végbement valós kitöréssel.
A Hasan Dag 8970 évvel ezelőtt (plusz-mínusz 640 év) tört ki egy új kormeghatározó technika alapján, amelynek segítségével a vulkáni kőzetben lévő cirkonkristályokat elemezték – mondta Axel Schmitt, a Kaliforniai Egyetem geokémikusa, az Amerikai Geológiai Társaság denveri ülésén.Török kutatók hosszú ideje gyanították, hogy a Hasan Dag lehetett a festmény drámai jelenetének tárgya, ám sohasem állt rendelkezésükre pontos időmeghatározás a vulkáni kőzetek alapján. A tűzhányó mintegy 130 kilométerre magasodik Çatalhöyük ókori falvától, ahol 1964-ben egy ásatás során előkerült a festmény. „A vulkanológiai bizonyíték azt is alátámasztja, amit korábban a kitörés tulajdonságairól tartottak. Nem a St. Helenséhez hasonló katasztrofális esemény volt, hanem apró és lokális” – tette hozzá.
Schmitt és csapata a Hasan Dag tetejéről és lankáiról származó vulkáni horzsakövek korát vizsgálta. Kiderült, hogy csak a vulkántetőről származó kövek kora 9000 év, az alacsonyabbról begyűjtöttek már 29 ezer évesek. Ez azt jelenti, a kitörés nem volt elég robbanásszerű ahhoz, hogy lávát és hamut köpködjön az alacsonyabban fekvő lankákra. „Relatíve kisebb erejű ébredés volt, akárcsak a Strombolinál” – mondja Schmitt az olaszországi Etna és Stromboli rendszeres kismértékű, de igen látványos ébredéseire utalva.
Çatalhöyük városiasodó falu volt a kőkorszakban. Ez a legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt neolitikumi település, amelyet valaha megtaláltak. A festményt vörös okkerrel vitték fel egy szentély falára, és a kutatók szerint a település térképét, valamint a Hasan Dag ikercsúcsait ábrázolja. Felfedezése óta múzeumban őrzik, és Çatalhöyük is népszerű turistacélpont lett.
Schmitt és csapata további vizsgálatokat végez, hogy korban elhelyezhesse Törökország számos vulkánjának korábbi kitöréseit, és segítségükkel jobban feltárja a jövőbeli kitörések kockázatát.
Forrás: Hirado.hu
