Utah déli részén felfedeztek egy új szuperragadozó dinoszauruszt, mely mintegy 80 millió éve élt a földön. A lelet segítségével kiderülhet, milyen klíma volt a dinoszauruszok utolsó korszakában.
A kutatócsapat abban is reménykedik, hogy az új lelet segítségével feltárhatja, milyen klíma uralkodott a dinoszauruszok korának utolsó szakaszában. „Mindig izgalmas új fajokat felfedezni, azonban még fontosabb, hogy az egyes fajok mennyi mindent árulhatnak el nekünk az ősi világról" – mondja Randall Irmis, a vizsgálat társszerzője és a Utahi Természettudományi Múzeum szakembere. - 80 millió éve a Föld teljesen más volt. Rendkívül buja, párás, trópusi környezet jellemezte, és akkoriban még nem voltak sarki jégsapkák" – magyarázza.
Az először 2009-ben fellelt részleges csontváz számos koponyacsont mellett és a test többi részének egyes alkotóelemeit foglalta magában. A kövületeket kiásták, és laboratóriumban tanulmányozták. Az új faj szoros rokoni kapcsolatban áll a T. rexszel, és azt tanúsítja, hogy hasonló jellegzetességek már a véltnél 10 millió évvel korábban kialakultak. A Lythronaxnak rövid, keskeny orra és előretekintő szeme volt. Rokonához hasonlóan rengeteg éles foggal ellátott, vérszomjas ragadozó volt, ökoszisztémájának legnagyobbika.
A csapat egy másik Tyrannosaurusfaj, a Teratophoneus curriei eddigi legteljesebb csontvázát is feltárta. Eme fajt korábban csak néhány koponyacsont alapján ismerték, ám most már csontvázának több mint 70 százaléka rendelkezésre áll.
Irmi szerint a Tyrannosaurus-családfa ágainak változatos képviselői várnak még felfedezésre. Korábban nem tudták pontosan, hogy miért élt olyan sok, különböző Tyrannosauridafaj egy hasonló területen, miközben szabadon mozoghattak. Az őslénytankutatók úgy hiszik, mindez a tengerszint változásának tudható be. „Úgy véljük, hogy amikor a vízszint magas volt, Észak-Amerika nyugati részén elszigetelt bizonyos területeket, ennek eredményeképpen különféle fajok fejlődtek ki, és ezért találunk ennyi eltérő fajt" – magyarázza.
Elmondta, a faj szuperragadozó léte miatt kapta „a vérengzés királya" nevet. „A Tyrannosauridák ökoszisztémáik igen nagy testű ragadozói voltak. Koponyájuk, foguk és testméretük alapján megállapíthatjuk, hogy valószínűleg bármit elfogyasztottak, ami befért a szájukba" - fejti ki.
Joseph Sertich, a kutatás másik szakembere magyarázata szerint a koponya hátulsó része igen széles, ami éles szemeket eredményezett. „Az egyik tulajdonság, mely a T. rexet megkülönbözteti a többi dinoszaurusztól, hogy képes volt előrefelé nézni, azaz binokuláris látása (kétszemes együttlátás) volt – magyarázza. – A Lythronax is ilyen felépítésű, látómezei átfedték egymást, ami még jobb vadásszá tehette."
Hozzátette, a faj korának csúcsragadozója és csoportjának legidősebb, fejlett Tyrannosaurus-képviselője volt, ami pedig igencsak meglepő.
A kutatók szerint a lelet értékes betekintést enged a Tyrannosauridák evolúciójába.
Forrás: Hirado.hu
