Mintegy száz festményen, számos grafikán és fotón keresztül tekinti át a száz éve született Rozsda Endre életművét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Az idő ölelésében című, keddtől látogatható időszaki kiállítása.
A Rozsda Endre Baráti Társaság és a Budapesti Francia Intézet együttműködésével létrejött retrospektív tárlat éppen a festő születésének 100. évfordulóján nyílik, megújult kiállítási térben - mondta el a kiállítás hétfői tárlatvezetésen Baán László, az MNG főigazgatója.
Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete a tárlat megnyitóján emlékeztetett: a neves magyar-francia festőnek volt már retrospektív kiállítása a Műcsarnokban, a Szépművészeti Múzeumban és a Mai Manó Házban, jelenleg pedig a Várfok Galériában láthatók munkái. Ilyen mélységű áttekintést azonban még egyik kiállítás sem adott, az MNG tárlata ráadásul Rozsda Endre festményei mellett felvonultatja a mester fotográfiáit, grafikáit is - fűzte hozzá.
Mint emlékeztetett, a Francia Intézet és Rozsda kapcsolata hosszú múltra tekint vissza: miután a kommunisták betiltották a festő műveit, és Rozsda az 1956-os forradalom során elhagyta Magyarországot, a Francia Intézet akkori igazgatója, Guy Turbet-Delof csempészte ki autójában a művész itt maradt munkáit.
A nagykövet felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nemzeti Galériában jelenleg három francia vonatkozású időszaki kiállítás is látható: Rozsda képei mellett francia és magyar impresszionisták, valamint Marc Chagall és Ámos Imre ikertárlata várja a közönséget az MNG-ben, míg a párizsi Musée d'Orsay Allegro Barbaro címmel éppen a magyar modernista festők és Bartók Béla kapcsolatát bemutató kiállításnak ad otthont.
David Rosenberg és Kopeczky Róna kurátorok elmondták: a Rozsda-kiállítás mindegyik terme a mester egy-egy eltérő arcát, egyben egy-egy alkotói korszakát mutatja be, kronologikus rendben.
Rozsda Endre Aba-Novák Vilmos tanítványaként kezdte pályafutását; fiatalkori munkái közül az MNG látogatói egyaránt találkozhatnak plen air és műteremben készült festményekkel. Éles szemléletmódbeli váltást mutatnak a művész 1938-as Párizsba érkezése után készített munkái, amelyek sem absztrakt, sem figuratív alkotásokként nem sorolhatók be egyértelműen.
Rozsdának 1943-ban haza kellett menekülnie, majd a háború után az alapítók egyikeként csatlakozott az Európai iskolához; ekkori képeinek tónusai egyre finomabbá válnak, művein megjelennek a mikroszkopikus részletek. A Rákosi-korszak szilenciumra ítélte a művészt, aki 1956-os emigrálása után, Párizsban térhetett vissza ismét a festészethez.
Munkáiban ekkor már a dekonstrukció újabb szintjére jutva Rozsda szinte építészeti struktúrákat hozott létre festményein, kaleidoszkopikus képeit aprólékos, geometrikus szerkesztésmód jellemzi.
Baki Péter válogatásában gazdag anyag tekinti át Rozsda Endre fotográfiai munkásságát, amely festészetére is kihatással volt, csakúgy, mint korábbi és kortárs alkotók képei. Ezeket a kölcsönhatásokat mutatják be Rozsda és mások mellett Csontváry, Picasso, Klee, Max Ernst, André Masson vagy Picabia egymás mellé helyezett alkotásai.
Roland Galharague elmondta: Rozsda Endre Franciaországban jelenleg jól ismert és igen nagyra becsült művész, és a francia fél reményei szerint az MNG 2014. március 2-ig látogatható kiállítása hozzájárul a festő elismertségének növeléséhez szülőhazájában is.
Benedek Csaba, a Rozsda Endre Baráti Társaság elnöke és Roland Galharague hozzátette: terveik szerint a budapesti kiállítás Franciaországban is látható lesz majd, míg egy másik jelentős magyar-francia képzőművésznek, Hantai Simonnak a Pompidou Központban nemrég zárult retrospektív tárlata rövidesen a magyar fővárosba érkezhet.
Forrás: MTI
