Széchenyi hajójának makettjét állították ki a fővárosi Közlekedési Múzeumban. A hajó érdekessége, hogy a legnagyobb magyar – egy kalandos úton – ezzel térképezte fel a Duna alsó szakaszát.
A Közlekedési Múzeum dunai hajózási tárlatának legrégibb példánya egy 1790 környékéről származó óriási vasmacska is látható a Közlekedési Múzeum dunai hajózási tárlatán. A kiállításon a magyar hajózás legrégibb példányainak makettjei sorakoznak, mint például az 1837-ben fából épült Árpád gőzhajó meg az 1869-es, lapátkerekes Hattyú.
Krámli Mihály, a Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondta, hogy főként hajómodellek láthatóak, illetve eredeti fedélzeti tárgyak, lámpák, mentőövek tekinthetők meg.
A hajózás történeti kiállítás most egy lényegesen kisebb, ám történelmi szempontból annál jelentősebb példánnyal bővül. A Julietta volt az a csónak, amellyel a Desdemona bárka partra szálló egységeként gróf Széchenyi István 1830-ban felderítette az Alsó-Duna-vidéket, a szakasz hajózhatóvá tételének felmérésére.
A múzeum főigazgatója elmondta, hogy az 1829-es drinápolyi béke nyitotta meg a dunai hajózást, és Széchenyi önként jelentkezett arra a feladatra, hogy az útvonalat feltérképezze, felmérje. A fő résztvevők hárman voltak: Széchenyi, Waldstein-Wartenberg János gróf és Beszédes József mérnök. A fő hajó a Desdemona lett.
A vállalkozás sikeresen végződött, Széchenyi 12 éven át királyi biztosként irányította az Al-Duna hajózhatóvá tételét, a sziklák mellett a "politikai zátonyokat" is eltávolítva. Az első gőzhajó már négy évvel Széchenyi útja után át tudott haladni a Vaskapu-szoroson, 1842-re pedig elérték, hogy a magyar gabonaszállító uszályok akadálytalanul juthassanak el a Fekete-tengerig.
Forrás: Hirado.hu
