A Kossuth-díjas zeneszerző földi maradványait a soproni evangélikus temetőben helyezik nyugalomra december 21-én.
Szokolay Orsolya, a zeneszerző lánya elmondta, hogy a gyászszertartás inkább egy hálaadás lesz édesapja hosszú és teljes életéért. A soproni evangélikus templomban rövid méltatást mond majd Batta András zenetörténész, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fodor Tamás, Sopron polgármestere. A szertartást Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök vezeti.
A 83. életévében elhunyt Szokolay Sándort december 8-án vasárnap, soproni otthonában érte a halál. Az alföldi Kunágotán született, zenei tanulmányait 1947-ben a békéstarhosi gimnáziumban kezdte, 1950-től a Zeneakadémián tanult zeneszerzést. Példaképe Kodály Zoltán mellett Németh László volt. 1957 és 1961 között a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője, majd a hetvenes évek második felében a Magyar Televízió zenei lektora. 1994-ben egyetemi tanárként nyugdíjba vonult, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa címet viselte.
Hatszáz művet komponált, hét operát írt, közülük a Vérnász (1964) világsikert hozott, és a mai napig a legsikeresebb magyar zenedráma. 1994 óta élt Sopronban, ahová már nyugdíjasként a csendesebb életmód, az alkotás, a művészi elvonulás jegyében költözött. 2001-ben a város díszpolgára lett.
Szokolay Sándort 1960-ban és 1965-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1966-ban Kossuth-díjjal, 1987-ben és 2001-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, 2002-ben megkapta a Corvin-láncot. 1976-ban érdemes művész lett, később kiváló művész is. Magyar Örökség-díjjal ismerték el munkásságát 1998-ban, 2008-ban Prima-díjat, 2011-ben Artisjus-díjat kapott. Szokolay Sándort Sopron városa mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti.
Forrás: MTI
