Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Túléltük az év legnagyobb gammavillanást

Túléltük az év legnagyobb gammavillanást

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 12. 26.
Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

további bejegyzések a szerzőtől »

Mivel a gammavillanások a világegyetem legnagyobb erejű folyamatai, felmerül a kérdés, hogy jelenthetnek-e bármiféle veszélyt a Földre. Egyesek szerint igen, főleg akkor, ha bolygónk a robbanás energiájának az útjába kerül.

Bolygónk éppen a 2013. április 27-én detektált rekordfényességű gammavillanás fő csapásirányába esett. Bár egyes vélemények szerint potenciális veszélyforrásokról van szó, ezek a félelmek most nem igazolódtak. A University of Alabama kutatói szerint a gammavillanások történetének ezidáig legintenzívebb, áprilisban detektált és GRB 130427A jellel ellátott eseménye éppen ilyen volt. Egy nagy tömegű csillag magjának kollapszusa (szupernóva-robbanás) által indukált esemény azonban olyan messze történt, hogy hiába szabadított fel elképzelhetetlen energiákat és hiába mutatott a nyaláb éppen a Föld felé, mikor elért bennünket, a sugárzás már gyenge volt ahhoz, hogy bármiféle - nem tudományos - problémát okozzon.

Az égblt a gammavillanás előtt és után
Az eddig detektált gammavillanások kivétel nélkül nagyon messze, az Univerzum olyan tartományaiban következtek be, ahol az anyag szerveződése az Ősrobbanáshoz sokkal közelebbi állapotokat tükröz. Ezekben a térrészekben még jóval kevesebb nehézelem van, mint a hozzánk közeliekben, emiatt a szupernóva-robbanások is kicsit másképp zajlanak térben és időben távolabb. A kutatócsoport egyik tagja, Michael Briggs szerint a gammavillanások a fiatal galaxisokban következnek be, a nehézelem-tartalom különbsége miatt a közeli Univerzumban sokkal kevésbé gyakoriak. A távoli robbanások viszont - mint azt a GRB 130427A példája mutatja - még szerencsétlen geometriai konfigurációban sem jelentenek veszélyt ránk nézve.

Úgy tűnik tehát, hogy a nagyon távoli gammavillanások nem valós veszélyforrások. Más lehet azonban a helyzet, ha egy ilyen esemény jóval közelebb, esetleg a saját galaxisunkban következne be. Ismert, hogy a Tejútrendszer általunk belátható részében több mint négyszáz éve nem történt szupernóva-robbanás, így statisztikai megfontolások alapján már éppen ideje lenne egynek. Erre a szerepre az egyik legjobb jelölt az η Carinae hiperóriás, amely az elképzelések szerint a következő néhány százezer év során - szintén gammavillanást produkálva - bármikor felrobbanhat. Az η Car azonban csak mintegy 7500 fényévre van tőlünk, ebből a távolságból pedig már akár veszélyes is lehet, ha 5 fokon belül kerülünk a majdani nagyenergiájú jet-hez.

Rob Preece és munkatársai a Fermi űrteleszkóp 12 kis- és 2 nagyenergiájú szenzorának több gammavillanásról gyűjtött adatai alapján két éve tesztelték azt a modelljüket, ami az ok és a folyamat jobb megértését célozza. Amikor 2013. április 27-én megtörtént a valaha mért legnagyobb "durranás", ez a munka már éppen jó fázisban tartott ahhoz, hogy a rendkívüli esemény nyújtotta lehetőségeket kihasználva extrém nagy energiákon is próbára tegyék a modellt.

Az eredményeket részletező szakcikk a Science magazinban jelent meg.

Forrás: csillagaszat.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Csillagászat Lavór Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban
  • Csillagok háborúja égen és földön Csillagok háborúja égen és földön

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr617929304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard