Ezer évre visszatekintő ősi szőlőskert nyomait fedezték fel régészek Spanyolországban, egy középkori falu lépcsőzetes elrendeződésű földdarabjain.
A Baszk Egyetem kutatóinak bizonyítékai szerint a Zaballa középkori településen fekvő földeket valamikor szőlőtőkék termesztésére használták. Juan Antonio Quirós-Castillo, a vizsgálat vezetője elmondta, az ásatások során talált magvak archeobotanikai elemzése, valamint a pollenvizsgálatok bizonyítékot szolgáltattak a szőlőtermesztésre, egy relatíve korai időszakban (körülbelül a 10. században).
A tájon ma is kivehető szántóföldek vizsgálata azt sugallja, hogy azok gazdálkodási szempontból jobban megfeleltek a szőlőtermesztésnek, mint a gabonának. A régészek olyan fémeszközöket is feltártak, amelyeket valószínűleg az ősi szőlőkertek karbantartásához használhattak.
Zaballa falva a 15. században néptelenedett el, nagyrészt azt követően, hogy a helyi földesurak egy újonnan megalkotott bérletidíj-rendszer során elűzték a település lakosait. Zaballa ma egyike ama több mint 300 elnéptelenedett településnek, amelyek Baszkföld Araba (spanyolul Álava) tartományában találhatóak. A kutatók igyekeznek rekonstruálni a régió vidéki örökségét eme elhagyott települések maradványainak átfésülésével.
Quirós-Castillo szerint nemcsak eme települések száma fontos, hanem az is, hogy a projekt egy évtizede alatt kiterjedt munkálatokat végeztek közel féltucat településen, és egyéb vizsgálatokat további százon. Ennek eredményeképpen Spanyolország északi része középkori történetének néhány legfontosabb régészeti adatait gyűjtik össze.
Quirós-Castillo és csapata a tartomány egy másik elhagyott települését, Zornotegit is szemügyre vette. Kiderült, hogy a falu lépcsőzetes földterületeit gabonanövények termesztésére használták.
„Zornoteginek teljesen más története van. Annak ellenére, hogy többé-kevésbé ugyanakkor alapították, sokkal inkább egyenlőségre törekvő közösség volt, amelyben nem figyelhetőek meg jelentős szociális különbségek, sem pedig földesúri tevékenységek, amelyek bizonyos szempontból aláásták egy közösség egyensúlyát" – teszi hozzá.
A kutatók szeretnék, ha az Araba tartománybeli településeket régészeti örökségnek ismernék el, és így megőrizhetnék gazdag történetüket. A felfedezésekről a Quaternary International különszáma számolt be.
Forrás: Hirado.hu
