Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
95 éves lenne Salinger

95 éves lenne Salinger

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 01. 01.
A világzenére fókuszál Szigetvár
2022-05-18 21:42:00

Lakatos Mónika elmesélte, mit érez egy friss Kossuth-díjas, viszont Sündi sajnos nem árulta el, mi a világzenei

Meteoritok a Duna-parton
2022-05-18 11:33:32

Napra pontosan a művész 80. születésnapján nyílt meg a Pesti Vigadó földszinti kiállítóterében Geszler

Megnyílnak a titokzatos kapuk
2022-05-16 21:04:15

Június 10-én, 18:00-tól a népi fúvós hangszerek virtuóz mestere, Szokolay Dongó Balázs adja elő  Fohász c.

Különös szeánszok egy budai villában
2022-05-15 16:39:05

Rejtélyes alakok, túlbuzgó túlvilág, szellemek és a főváros hangulata a Boszorkányház című új magyar

további bejegyzések a szerzőtől »

J. D. Salinger amerikai prózaíró, aki leginkább 1951-es Zabhegyező című regényéről és visszahúzódó természetéről volt ismert 1919. január 1-jén született, és 2010-ben hunyt el.

Salinger Manhattanben született, lengyel zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét.

Fotó: newsday.com
A New York University-t egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia nyelvtudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát.

A collegeville-i (Pennsylvania) Ursinus College-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását. 1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába, de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madisont, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. Ebben a könyvben jelenik meg először Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották. Napjainkban évente 250 000 példányban kel el.

1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooey-t, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit.

Fotó: konyves.blog.hu
1953-ban Cornish-ba (New Hampshire) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd Marlow-ba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny figurája Claire életén alapul. 1965-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem.

1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan élt. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát megcáfolt. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill volt.

Az írót 2010 januárjában, 91 éves korában New Hampshire-i otthonában érte a halál. Ekkor már Salinger évtizedek óta elzárkózva élt, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Utolsó írása 1965-ben jelent meg a The New Yorker-ben.

Salinger életéről 2013 szeptemberében mutattak be egy dokumentumfilmet, amelyben életrajzi újdonságokat, eddig ismeretlen felvételt és fotókat láthatunk. Shane Salerno, a film rendezője és David Shields Salinger címmel egy életrajzi könyvet is írt, amit a Simon & Schuster könyvkiadó jelentetett meg néhány nappal a film premierje előtt.



Forrás: Wikipedia

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
USA Irodalom Évforduló J. D. Salinger Világirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • 125 éve született Hamvas Béla 125 éve született Hamvas Béla
  • 95 éve született Janikovszky Éva 95 éve született Janikovszky Éva
  • Új utakon a kortárs irodalom Új utakon a kortárs irodalom
  • Gerecsó Krisztián bennragadt a liftben Gerecsó Krisztián bennragadt a liftben
  • Csontváry, Arany, Weöres és Jókai kézirataira is licitálhatunk Csontváry, Arany, Weöres és Jókai kézirataira is licitálhatunk

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr157929508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard