Sokat segíthet a földi felmelegedés folyamatának megértésében a barbadosi bárányfelhők vizsgálata - vélik a Max Planck Meteorológiai Intézet tudósai.
A bárányfelhőket kezdték vizsgálni tavaly a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet kutatói. A Barbados szigetén folytatott vizsgálatok indíttatása a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudásunk bővítése. Louise Nuijens, az intézet munkatársa a Kossuth Rádióak elmondta, egy webkamerát telepítettek a karibi szigetre, és a közvetített képeket elemzik számítógép segítségével. Mint megjegyezte, ez még mindig érdekesebb elfoglaltság, mint az észak- németországi város szürke égboltját kémlelni.
A projektben résztvevő kutatók azt vizsgálják, hogy a felhőknek milyen hatása van a Föld klímájára, hozzájárulnak-e a globális felmelegedéshez, vagy inkább gátolják azt. Louise Nuijens szerint a klímamodellek adatai azt mutatják, hogy a felhők összességében a felmelegedéshez járulnak hozzá, igaz, a különböző felhőtípusok más-más módon szűrik, illetve verik vissza a besugárzást. Mint hangsúlyozta, vannak olyan rejtélyes felhőfajták is, amelyekről a szakemberek is csak nagyon keveset tudnak – ilyenek például a barbadosi bárányfelhők.
Vannak azonban olyan kutatók is, akik azt mondják, hogy a felhők fékezik a felmelegedést, mert árnyékot vetnek a földre, és szűrik a napsugarakat. Louise Nuijens úgy véli, a felmelegedést cáfoló szakértőknek nincs igaza. „Azt gondolom, hogy a felhők a felmelegedést segítik, ennek ellenére jó, ha vannak olyan tudósok, akik más modelleket állítanak fel, ugyanis ők további vizsgálatra ösztönöznek" – fogalmazott. A kutató hozzátette, a klíma rendkívül összetett rendszer, ezért nem szabad egy tényezőre szűkíteni a vizsgálatokat, és a hatások tekintetében sem szabad csak egy lehetséges forgatókönyvet feltételezni.
Az interneten közvetített képek mellett a kutatócsoport léggömbökkel és kis rakétákkal is gyűjti az adatokat. Fontos része a projektnek a barbadosi terepmunka is. A teamet Katrin Lonitz irányítja, aki a Kossuth Rádiónak azt mondta, már most vannak kézzelfogható eredmények. A jelenlegi vizsgálatok arra koncentrálnak, hogy a por és más szennyeződések hogyan befolyásolják a bárányfelhők létét és hatását. Amikor például egy szaharai homokvihar után a porszemcsék az Atlanti-óceán felett a felhőkbe kerülnek, akkor a Barbados feletti felhőkben sokkal kisebb vízcseppeket lehet kimutatni. A kisebb cseppek pedig sokkal több napsugarat vernek vissza. A por másik hatása, hogy kevesebb eső esik – mondta Katrin Lonitz.
A felhők kutatás egyre fontosabb, a Világ Klímatanácsának (IPPC) következő jelentésében külön fejezet foglalkozik majd a légkörben lebegő apró vízcseppekből, illetve jégkristályokból álló képződményekkel.
Forrás: Hirado.hu
