Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Mit bizonyít a  Potiorek-levél?

Mit bizonyít a Potiorek-levél?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 01. 12.
Kurtág nemzetközi ősbemutató
2026-10-08 19:51:25

Élőben közvetíti a brit Gramophone és a Duna a Concerto Budapest október 11-i Kurtág-estjét a Zeneakadémia

Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

Formabontó módszer a zeneoktatásban
2026-09-15 16:14:24

Az Ördöngös Népzenetanodában a gyerekek azon az úton indulhatnak el, amelyen egykor a falusi zenészek tanultak:

további bejegyzések a szerzőtől »

A nagyhaboru.blog.hu történelmi portálon közzétett cikk szerint nem bizonyítja a Potiorek-levél, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már 1914 előtt egy évvel a Szerbia elleni háborúra készült volna.

A honlap megjegyezte, hogy a szerb média néhány napja hírt adott a Monarchia hadi készülődését leleplező Potiorek-levélről, egyelőre azonban nem jelent meg az eredeti levél teljes terjedelemben. Az 1913. május 28-án, vagyis 14 hónappal a háború kitörése előtt keletkezett levél szerzője Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina legfőbb katonai parancsnoka, címzettje pedig Leon Bilinski, a Monarchia közös pénzügyminisztere, Bosznia-Hercegovina ügyeinek legfőbb civil politikus felügyelője.

A történész utalt arra, a szerb média szerint az derül ki a levélből, hogy az 1914. évi támadás valódi oka nem a Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös és hitvese elleni gyilkos merénylet volt, a levélben azonban erre vonatkozólag nem található információ.

Ferenc Ferdinánd és felesége megérkeznek Szarajevóba (Fotó: mek.oszk.hu)
A szakértő közzétette, hogy Potiorek azt írta: "fő feladatunkat abban kell látnunk, hogy módszeresen készüljünk a néhány éven belül bekövetkező nagy háborúra". Ez a "nagy háború" bizonyosan nem egy Szerbia elleni háború, hanem egy kontinentális, a nagyhatalmak részvételével zajló széles körű összecsapás, amelyben Potiorek szerint nyilvánvalóan Szerbia a Monarchiával szemben fog részt venni. Azaz a bosznia-hercegovinai tartományfőnök a levél tanúsága szerint a Szerbia elleni háborút az elkövetkező "nagy háború" keretén belül tartja valószínűsíthetően bekövetkezőnek - magyarázza a történész.

Hozzátette, a Monarchia katonai és politikai döntéshozói közül többen már 1914 előtt évek óta és következetesen vallották: Szerbia kizárólag fegyveres erővel kényszeríthető arra, hogy felhagyjon Monarchia-ellenes politikájával, közéjük tartozott Potiorek táborszernagy is, aki azonban semmiképpen sem gyakorolhatott meghatározó befolyást a Monarchia külpolitikájának alakítására.

Pollmann Ferenc felhívja a figyelmet arra: a levél közzétevői számára kínálkozhatott volna kézenfekvőbb bizonyíték is arra, hogy a Monarchia kész volt háborút kezdeni Szerbia ellen a szarajevói gyilkosság kínálta alkalom előtt. 1913 októberében, amikor Szerbia vonakodott kiüríteni a londoni békeszerződés által az újonnan létrejött albán államhoz tartozónak ítélt területeket, Ausztria-Magyarország elhatározta, hogy akár fegyverrel is kikényszeríti a szerződés végrehajtását. Ultimátumban követelte Szerbiától, hogy vonuljon ki Észak-Albániából, és értésére adta, hogy a nyolcnapos határidő lejárta után mozgósítja haderejét, de mivel a szerbek végül engedtek, a háború elmaradt - ismertette a tanulmányban a szerző.

A történész úgy látja: Szerbia nyíltan Monarchia-ellenes politikájára vonatkozóan - amely bizonyos ponton túl már Ausztria-Magyarország integritását is fenyegette - a Potiorek-levél több konkrét utalást is tartalmaz.

Emlékeztetett arra: Szerbia a dualista állam délszláv területeinek elszakítását tekintette legfontosabb feladatának. Ausztria-Magyarország tehát készült a háborúra, mert döntéshozói arra a következtetésre jutottak: diplomáciai úton Szerbiát nem tudják a maga vállalta ígéretei betartására kényszeríteni.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Történelem I. Világháború Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Létezik gyógyító múzeum?! Létezik gyógyító múzeum?!
  • Varázslatos kaland színezi a nyaralást Varázslatos kaland színezi a nyaralást
  • Múzeumutca Tavaszköszöntő Múzeumutca Tavaszköszöntő
  • Különleges vasalószobát találtak a veszprémi várnegyed egyik épületében Különleges vasalószobát találtak a veszprémi várnegyed egyik épületében
  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr857929844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. A 10 legütősebb drogos film
  2. Boribon és Annipanni - az első mese
  3. Híres libák, akikre büszkék vagyunk
  4. Színt vall a brutális gyilkos anyja
  5. A 10 leghíresebb filmes műkincs
  6. Tölgyfapipike a B32-ben!
  7. Becsapódik-e a Niburu bolygó, avagy az ősi Titok
  8. Hogyan készítsünk vodkát?
  9. 10 emlékezetes televíziós kvízműsor
  10. Az is meghalhat, akit a legjobban szeretünk

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása