Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Mit bizonyít a  Potiorek-levél?

Mit bizonyít a Potiorek-levél?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 01. 12.
Ahol az aszimmetria egyensúlyba kerül
2021-01-28 13:31:11

A Műcsarnokban látható Gergely Réka: Kire-cuzuki, avagy a változás és a folytonosság egysége című

Itt az Academia Banana!
2021-01-25 15:43:01

Megjelent a Duckshell fergeteges hangulatú új anyaga. A zenekar basszusgitárosával, Báthori Benivel

Jön a tériszonyos tűzoltó
2021-01-25 11:23:58

Már javában forog a Nagykarácsony című romantikus vígjáték a Nemzeti Filmintézet támogatásával. Az

Virtuális kiállítótér nyílt a berlini magyar kulturális intézetben
2021-01-24 12:46:13

A koronavírus-járvány közepette is látogatható a Collegium Hungaricum Berlin.  Az intézet saját

további bejegyzések a szerzőtől »

A nagyhaboru.blog.hu történelmi portálon közzétett cikk szerint nem bizonyítja a Potiorek-levél, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már 1914 előtt egy évvel a Szerbia elleni háborúra készült volna.

A honlap megjegyezte, hogy a szerb média néhány napja hírt adott a Monarchia hadi készülődését leleplező Potiorek-levélről, egyelőre azonban nem jelent meg az eredeti levél teljes terjedelemben. Az 1913. május 28-án, vagyis 14 hónappal a háború kitörése előtt keletkezett levél szerzője Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina legfőbb katonai parancsnoka, címzettje pedig Leon Bilinski, a Monarchia közös pénzügyminisztere, Bosznia-Hercegovina ügyeinek legfőbb civil politikus felügyelője.

A történész utalt arra, a szerb média szerint az derül ki a levélből, hogy az 1914. évi támadás valódi oka nem a Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös és hitvese elleni gyilkos merénylet volt, a levélben azonban erre vonatkozólag nem található információ.

Ferenc Ferdinánd és felesége megérkeznek Szarajevóba (Fotó: mek.oszk.hu)
A szakértő közzétette, hogy Potiorek azt írta: "fő feladatunkat abban kell látnunk, hogy módszeresen készüljünk a néhány éven belül bekövetkező nagy háborúra". Ez a "nagy háború" bizonyosan nem egy Szerbia elleni háború, hanem egy kontinentális, a nagyhatalmak részvételével zajló széles körű összecsapás, amelyben Potiorek szerint nyilvánvalóan Szerbia a Monarchiával szemben fog részt venni. Azaz a bosznia-hercegovinai tartományfőnök a levél tanúsága szerint a Szerbia elleni háborút az elkövetkező "nagy háború" keretén belül tartja valószínűsíthetően bekövetkezőnek - magyarázza a történész.

Hozzátette, a Monarchia katonai és politikai döntéshozói közül többen már 1914 előtt évek óta és következetesen vallották: Szerbia kizárólag fegyveres erővel kényszeríthető arra, hogy felhagyjon Monarchia-ellenes politikájával, közéjük tartozott Potiorek táborszernagy is, aki azonban semmiképpen sem gyakorolhatott meghatározó befolyást a Monarchia külpolitikájának alakítására.

Pollmann Ferenc felhívja a figyelmet arra: a levél közzétevői számára kínálkozhatott volna kézenfekvőbb bizonyíték is arra, hogy a Monarchia kész volt háborút kezdeni Szerbia ellen a szarajevói gyilkosság kínálta alkalom előtt. 1913 októberében, amikor Szerbia vonakodott kiüríteni a londoni békeszerződés által az újonnan létrejött albán államhoz tartozónak ítélt területeket, Ausztria-Magyarország elhatározta, hogy akár fegyverrel is kikényszeríti a szerződés végrehajtását. Ultimátumban követelte Szerbiától, hogy vonuljon ki Észak-Albániából, és értésére adta, hogy a nyolcnapos határidő lejárta után mozgósítja haderejét, de mivel a szerbek végül engedtek, a háború elmaradt - ismertette a tanulmányban a szerző.

A történész úgy látja: Szerbia nyíltan Monarchia-ellenes politikájára vonatkozóan - amely bizonyos ponton túl már Ausztria-Magyarország integritását is fenyegette - a Potiorek-levél több konkrét utalást is tartalmaz.

Emlékeztetett arra: Szerbia a dualista állam délszláv területeinek elszakítását tekintette legfontosabb feladatának. Ausztria-Magyarország tehát készült a háborúra, mert döntéshozói arra a következtetésre jutottak: diplomáciai úton Szerbiát nem tudják a maga vállalta ígéretei betartására kényszeríteni.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Történelem I. Világháború Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Bölcső és koporsó között Bölcső és koporsó között
  • Ismerős lehet ez a háború, de így még soha nem láttad Ismerős lehet ez a háború, de így még soha nem láttad
  • Ikonikus karácsonyi játékok: a kisvonat Ikonikus karácsonyi játékok: a kisvonat
  • A titokzatos baba A titokzatos baba
  • A játékmackó kalandos története A játékmackó kalandos története

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr837929844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard