Rekordhoz segítette Dalí a madridi Zsófia Királyné Múzeumot is, amely 3,2 millió vendéget fogadott. Spanyol képtárban soha nem jártak ennél többen, a látogatók száma még a híres Prado múzeumét is meghaladta.

Az egykori figuerasi városi színházban működő Dalí-múzeum az alkotó művészeti örökségének nemzetközi központjává vált. A festő, szobrász, költő és filmművész emlékét ápoló alapítvány az 1990-es évek óta Salvador Dalí több mint háromszáz művét szerezte meg, és berendezett egy kilencezer tanulmányból álló könyvtárat is.

Tetején egy túlméretezett tojással az épület, amelyben a művész sírja is található, manapság Spanyolország egyik legjelentősebb turistalátványossága, és zarándokhelye a szürrealizmus világ minden tájáról érkező rajongóinak.

"Dalínak már a személye is műalkotás volt" - írta az El País című spanyol lapban Luis Gordillo festő. Dalí már életében tudta, hogyan adja el magát és műveit. Visszatérő motívumaivá tette a jeget vagy éppen az olvadó óra képében az elfolyó időt, mint ahogy védjegye volt híres bajusza is. Még az sem zavarta, ha hamisították alkotásait, ellenkezőleg: ebben is saját nagyságát látta igazolva. Újabb és újabb tabukat döntött meg, és semmit sem utált jobban a középszernél.

"Én vagyok a szürrealizmus" - mondta a 84 évesen, 1989. január 23-án elhunyt művész. Gordillo azonban megjegyezte: "A művészvilág egyetért abban, hogy Dalí a 20-as és a 30-as években élte fénykorát, utána csökkent a művészi jelentősége."

A festő életrajzírója, Ian Gibson szerint mindez arra vezethető vissza, hogy Dalí nem akart engedni homoszexuális kíváncsiságának. A művészet álarc lett, amely mögé el tudta rejteni félelmeit - vélekedett az ír történész és Spanyolország-szakértő.

Kétségtelen, hogy Dalí sikereiben oroszlánrésze volt orosz születésű feleségének, Galának, aki társ, múzsa, menedzser és anyafigura volt a művész számára. Kapcsolatuk azonban az idők során egyre furcsábbá vált. Időskorában Gala fiatal szeretőkkel vette körül magát a Pubol-kastélyban, amelyet a művész neki vásárolt, Dalí pedig egy Port Ligat nevű halászfaluba vonult vissza.


Máig rejtély az is, hogy a fiatalkorában baloldali körökben mozgó alkotó miért lett a Spanyolországot 1939 és 1975 között diktátorként vezető Franco tábornok híve. Néhány szakértő úgy véli, hogy a Hitlerhez vagy épp Francóhoz hasonló zsarnokok lenyűgözték a művészt, mert egyfajta rendet képviseltek kaotikus életében. Mások úgy gondolják, Dalí azért állt be a rezsim támogatói sorába, hogy otthonában békéje legyen és a művészetnek szentelhesse magát.