Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Február 8-án búcsúztatják Ferrari Violettát

Február 8-án búcsúztatják Ferrari Violettát

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 02. 02.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

A Jászai Mari-díjas színésznőt szombaton 11 órakor búcsúztatják a református egyház szertartása szerint a budaörsi új temetőben - tudatta a sajtóval a művész volt évfolyamtársa, Gordon Zsuzsa.

Ferrari Violetta, az ötvenes évek egyik legnépszerűbb hazai színésznője életének 84. évében január 23-án hunyt el Budaörsön. A színművészt, aki a város díszpolgára volt, az önkormányzat saját halottjának tekinti.

A szertartáson Szigethy Gábor színháztörténész emlékezik a színésznőre, és a barátnő, Gordon Zsuzsa színművész idézi fel alakját, búcsúzik a barátok és a kollégák nevében. Budaörs Város Önkormányzatának tájékoztatása szerint képviseletükben Török István alpolgármester vesz végső búcsút a város díszpolgárától.

Ferrari Violetta 1930. április 25-én Hódmezővásárhelyen született, a fővárosban nevelkedett. Óvodásként Harsányi Gizinél játszott a rádió gyermekszíntársulatában, fellépett Siliga bácsi gyermekszínházában, részt vett a Corvin Áruház gyermekruha-bemutatóin, Sennyei Vera partnere volt a Vígszínházban.

Útja egyenes volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol már növendékként kitűnt a gyakorló színház előadásain. Még nem is végzett, máris ő volt az "ügyeletes" szerelmes fiatal színésznő, diplomájának megszerzése után, 1949-ben a Nemzeti Színház szerződtette. Az ország első társulatában klasszikus és kortárs drámák vezető szerepeinek egész sorát kapta.

A magyar színpadon neki jutott tíz évben eljátszhatta Luisa Millert (Schiller: Ármány és szerelem), Hippolytát (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ophéliát (Shakespeare: Hamlet), Cherubint (Beaumarchais: Figaro házassága), Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde). A magyar színháztörténet egy igen jelentős korszakában olyan színészóriásokkal dolgozhatott együtt, mint Ladányi Ferenc, Tímár József, Gobbi Hilda vagy Básti Lajos.

Darvas Iván, Dékány László, Ferrari Violetta és Görbe János a Föltámadott a tenger című filmben (Fotó: kritikustomeg.org)
1950-től filmezett is, fiatal lányokat formált meg a Dalolva szép az élet (1950), Civil a pályán (1951) című filmekben. A Föltámadott a tengerben (1953) Szendrey Júliát alakította. Határozott jellemű, mégis érzelmes lányokat játszott a Fel a fejjel (1954), a 2 x 2 néha 5 (1954) és más vígjátékokban. Tettei következményei elől menekülni akaró fiatal nő volt a Gázolásban (1955).

1956-ban elhagyta az országot, az NSZK-ban telepedett le, ahol másodszor is színészi egzisztenciát teremtett. Német nyelvterületen zenés komédiákban szerepelt, gyakran filmezett is. Megvalósult legnagyobb szerepálma: a színpadon eljátszhatta a Caesar és Kleopátra női főszerepét. Ferrari Violetta az egyetlen magyar színésznő, aki az elmúlt évtizedekben külföldön igazi karriert futott be.

A Gázolás című filmben (Fotó: index.hu)
A rendszerváltás után többször hazalátogatott, 1997-ben végleg hazaköltözött Magyarországra. Színpadon már nem volt látható, pánikbetegsége miatt az orvos eltiltotta a fellépéstől. Művészetét 1955-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, a szakmától 1953-ban Farkas-Ratkó-díjat kapott.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Gyász Jászai Mari-díj Magyar film

Ajánlott bejegyzések:

  • Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével
  • Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen
  • Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben
  • Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben
  • Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr227930564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard