Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Február 8-án búcsúztatják Ferrari Violettát

Február 8-án búcsúztatják Ferrari Violettát

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 02. 02.
Virtuális kiállítótér nyílt a berlini magyar kulturális intézetben
2021-01-24 12:46:13

A koronavírus-járvány közepette is látogatható a Collegium Hungaricum Berlin.  Az intézet saját

Művészek zárt ajtók mögött
2021-01-23 14:32:30

A Pesti Vigadóban bejárjuk Csíkszentmihályi Róbert kiállítását, az Urániában megtudjuk min dolgozik Gera

Azt hittem, hogy jókedved van – koncert a magyar kultúra napján
2021-01-22 19:38:45

Itt van Herczku Ágnes, Nikola Parov és Palya Bea – házigazda Novák Péter és az Etnofon! Tizenhárom

Herczku Ágival és Palya Beával ünnepel a Kultúrpart
2021-01-21 20:02:28

Január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján, a Kultúrpart 13. születésnapján a Novák Péter és az

további bejegyzések a szerzőtől »

A Jászai Mari-díjas színésznőt szombaton 11 órakor búcsúztatják a református egyház szertartása szerint a budaörsi új temetőben - tudatta a sajtóval a művész volt évfolyamtársa, Gordon Zsuzsa.

Ferrari Violetta, az ötvenes évek egyik legnépszerűbb hazai színésznője életének 84. évében január 23-án hunyt el Budaörsön. A színművészt, aki a város díszpolgára volt, az önkormányzat saját halottjának tekinti.

A szertartáson Szigethy Gábor színháztörténész emlékezik a színésznőre, és a barátnő, Gordon Zsuzsa színművész idézi fel alakját, búcsúzik a barátok és a kollégák nevében. Budaörs Város Önkormányzatának tájékoztatása szerint képviseletükben Török István alpolgármester vesz végső búcsút a város díszpolgárától.

Ferrari Violetta 1930. április 25-én Hódmezővásárhelyen született, a fővárosban nevelkedett. Óvodásként Harsányi Gizinél játszott a rádió gyermekszíntársulatában, fellépett Siliga bácsi gyermekszínházában, részt vett a Corvin Áruház gyermekruha-bemutatóin, Sennyei Vera partnere volt a Vígszínházban.

Útja egyenes volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol már növendékként kitűnt a gyakorló színház előadásain. Még nem is végzett, máris ő volt az "ügyeletes" szerelmes fiatal színésznő, diplomájának megszerzése után, 1949-ben a Nemzeti Színház szerződtette. Az ország első társulatában klasszikus és kortárs drámák vezető szerepeinek egész sorát kapta.

A magyar színpadon neki jutott tíz évben eljátszhatta Luisa Millert (Schiller: Ármány és szerelem), Hippolytát (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ophéliát (Shakespeare: Hamlet), Cherubint (Beaumarchais: Figaro házassága), Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde). A magyar színháztörténet egy igen jelentős korszakában olyan színészóriásokkal dolgozhatott együtt, mint Ladányi Ferenc, Tímár József, Gobbi Hilda vagy Básti Lajos.

Darvas Iván, Dékány László, Ferrari Violetta és Görbe János a Föltámadott a tenger című filmben (Fotó: kritikustomeg.org)
1950-től filmezett is, fiatal lányokat formált meg a Dalolva szép az élet (1950), Civil a pályán (1951) című filmekben. A Föltámadott a tengerben (1953) Szendrey Júliát alakította. Határozott jellemű, mégis érzelmes lányokat játszott a Fel a fejjel (1954), a 2 x 2 néha 5 (1954) és más vígjátékokban. Tettei következményei elől menekülni akaró fiatal nő volt a Gázolásban (1955).

1956-ban elhagyta az országot, az NSZK-ban telepedett le, ahol másodszor is színészi egzisztenciát teremtett. Német nyelvterületen zenés komédiákban szerepelt, gyakran filmezett is. Megvalósult legnagyobb szerepálma: a színpadon eljátszhatta a Caesar és Kleopátra női főszerepét. Ferrari Violetta az egyetlen magyar színésznő, aki az elmúlt évtizedekben külföldön igazi karriert futott be.

A Gázolás című filmben (Fotó: index.hu)
A rendszerváltás után többször hazalátogatott, 1997-ben végleg hazaköltözött Magyarországra. Színpadon már nem volt látható, pánikbetegsége miatt az orvos eltiltotta a fellépéstől. Művészetét 1955-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, a szakmától 1953-ban Farkas-Ratkó-díjat kapott.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Gyász Jászai Mari-díj Magyar film

Ajánlott bejegyzések:

  • Jövőre is lesz magyar Oscar? Jövőre is lesz magyar Oscar?
  • Kamerák, filmek, kertitörpék Kamerák, filmek, kertitörpék
  • Készülj fel valami meghatározatlanra Készülj fel valami meghatározatlanra
  • A gyerektábor, amely felért egy börtönkísérlettel A gyerektábor, amely felért egy börtönkísérlettel
  • Egy európai színésznő: Kerekes Vica Egy európai színésznő: Kerekes Vica

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr627930564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard