Február 18-án ünnepli születésnapját a legendás magyar filmrendező. Szabó István a magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.
![Fotó: Somogyi Tibor/Új Szó](http://kulturpart.blog.hu/media/image/2014-02-18/7931084/szabo_istvan_1.jpg)
Szabó István 1938. február 18-án született Budapesten, de gyermekkorának nagy részét mégis Tatabányán töltötte. Édesapja nyomdokaiba lépve sokáig orvos szeretett volna lenni, majd 16 éves korától mégis a filmrendezés az, ami érdekelni kezdte. 1956-ban érettségizett, majd első próbálkozásra felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, a legendás Máriássy-osztályba. Már Koncert című vizsgafilmje díjat nyert az oberhauseni nemzetközi filmfesztiválon.
Első filmjei a Balázs Béla Stúdióban készültek a hatvanas években, a francia-, és a lengyel új hullám szellemében. Francois Truffaut, Jean-Luc Godard és Ingmar Bergman munkássága is nagy hatással volt a magyar filmrendezőre, így nem véletlen hogy a magyar új hullám egyik vezéregyéniségévé nőtte ki magát.
Első nagyjátékfilmje az Álmodozások kora (1964), mely egy önihletésű trilógia kezdő nyitánya. Ezt követi az Apa-Egy hit naplója és az abszolút a francia új hullám stilisztikai eszközeit felhasználó Szerelmesfilm (1970).
![A Szerelmesfilm forgatócsoportja a Tűzoltó utcai kórház előtt. Szabó István rendező (jobbra) és Lőrinc József operatőr (a kamera mögött)](http://kulturpart.blog.hu/media/image/2014-02-18/7931084/szab___istvan2.jpg)
A hetvenes években készült filmjei már különböző stílusban készültek. Legismertebb filmjei ebből a korszakból a Tűzoltó utca 25., a Budapesti mesék és a Bizalom. Utóbbi filmje fordulópont a rendező munkásságában, hiszen ekkor kezdődött a közös munka Koltai Lajos operatőrrel, illetve ez volt az első olyan filmje, amelyben a forgatókönyvet nem egyedül írta, hanem társszerzőt alkalmazott.
Az 1980-as években teljesedett ki a munkássága, ez egy rendkívül termékeny és sikeres időszak számára. 1981-ben rendezte Klaus Mann regényéből a Mephistot, mely 1982-ben meghozta számára a nemzetközi sikert, amikor megkapta a Legjobb idegennyelvű filmért járó Oscar-díjat.
Ezzel a nemzetközi elismeréssel megnyílt az út előtte, hogy nemzetközi sztárokkal dolgozhasson. A kilencvenes évek elején Találkozás Vénusszal című filmjében már Glenn Close játssza a főszerepet.
1999-ben rendezte A napfény íze című közel három órás filmjét, melynek főszerepét Ralph Fiennes játssza, de Rachel Weisz is feltűnik a vásznon. A film számos nemzetközi díjat kapott.
![Sors Ádám és Hanna (Ralph Fiennes és Molly Parker) A napfény ízében](http://kulturpart.blog.hu/media/image/2014-02-18/7931084/szab___istvan3.jpg)
2004-ben forgatta a Csodálatos Júliát, melynek főszerepét Anette Bening és Jeremy Irons játszotta. Majd két magyar regényt dolgozott fel: Móricz Zsigmond Rokonok és Szabó Magda Az ajtó című regényét filmesítette meg. Utóbbi film főszerepét Helen Mirren játszotta.
Forrás: Wikipedia