Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
76 éves Szabó István

76 éves Szabó István

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 02. 18.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Február 18-án ünnepli születésnapját a legendás magyar filmrendező. Szabó István a magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.

Fotó: Somogyi Tibor/Új Szó
Szabó István nevét szinte mindenhol ismerik a világon. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy 1982-ben elnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat Mephisto című filmjéért, emellett olyan világsztárokkal dolgozhatott együtt, mint Anette Bening, Jeremy Irons és Helen Mirren.

Szabó István 1938. február 18-án született Budapesten, de gyermekkorának nagy részét mégis Tatabányán töltötte. Édesapja nyomdokaiba lépve sokáig orvos szeretett volna lenni, majd 16 éves korától mégis a filmrendezés az, ami érdekelni kezdte. 1956-ban érettségizett, majd első próbálkozásra felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, a legendás Máriássy-osztályba. Már Koncert című vizsgafilmje díjat nyert az oberhauseni nemzetközi filmfesztiválon.

Első filmjei a Balázs Béla Stúdióban készültek a hatvanas években, a francia-, és a lengyel új hullám szellemében. Francois Truffaut, Jean-Luc Godard és Ingmar Bergman munkássága is nagy hatással volt a magyar filmrendezőre, így nem véletlen hogy a magyar új hullám egyik vezéregyéniségévé nőtte ki magát.

Első nagyjátékfilmje az Álmodozások kora (1964), mely egy önihletésű trilógia kezdő nyitánya. Ezt követi az Apa-Egy hit naplója és az abszolút a francia új hullám stilisztikai eszközeit felhasználó Szerelmesfilm (1970).

A Szerelmesfilm forgatócsoportja a Tűzoltó utcai kórház előtt. Szabó István rendező (jobbra) és Lőrinc József operatőr (a kamera mögött)
A hetvenes években készült filmjei már különböző stílusban készültek. Legismertebb filmjei ebből a korszakból a Tűzoltó utca 25., a Budapesti mesék és a Bizalom. Utóbbi filmje fordulópont a rendező munkásságában, hiszen ekkor kezdődött a közös munka Koltai Lajos operatőrrel, illetve ez volt az első olyan filmje, amelyben a forgatókönyvet nem egyedül írta, hanem társszerzőt alkalmazott.

Az 1980-as években teljesedett ki a munkássága, ez egy rendkívül  termékeny és sikeres időszak számára. 1981-ben rendezte Klaus Mann regényéből a Mephistot, mely 1982-ben meghozta számára a nemzetközi sikert, amikor megkapta a Legjobb idegennyelvű filmért járó Oscar-díjat.


Ezzel a nemzetközi elismeréssel megnyílt az út előtte, hogy nemzetközi sztárokkal dolgozhasson. A kilencvenes évek elején Találkozás Vénusszal című filmjében már Glenn Close játssza a főszerepet.

1999-ben rendezte A napfény íze című közel három órás filmjét, melynek főszerepét Ralph Fiennes játssza, de Rachel Weisz is feltűnik a vásznon.  A film számos nemzetközi díjat kapott.

Sors Ádám és Hanna (Ralph Fiennes és Molly Parker) A napfény ízében
2004-ben forgatta a Csodálatos Júliát, melynek főszerepét Anette Bening és Jeremy Irons játszotta. Majd két magyar regényt dolgozott fel: Móricz Zsigmond Rokonok és Szabó Magda Az ajtó című regényét filmesítette meg. Utóbbi film főszerepét Helen Mirren játszotta.

Forrás: Wikipedia

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Születésnap Szabó István Rendező Magyar film

Ajánlott bejegyzések:

  • Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével
  • Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen
  • Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben
  • Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben
  • Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr427931084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard