Az apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály korát kétféle módszer segítségével állapították meg amerikai geológusok.
A nyugat-ausztráliai juhfarmon felfedezett parányi kő arra utal, hogy a Föld kérge nem sokkal a bolygó keletkezése után alakulhatott ki, az apró kristály ennek lehetett egy darabja - idézi a Wisconsini Egyetem portálja a kutatóknak a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányát.
A cirkonszemcsét 2001-ben vonták ki a Jack Hills-hegység egy sziklájából. Mérete az emberi hajszál átmérőjének körülbelül kétszerese, olyan apró, hogy szabad szemmel épphogy látható - magyarázta John Valley, a Wisconsini Egyetem geológusa, a kutatócsoport vezetője. A cirkonkristályok a Föld legősibb ismert ásványai. A geológusok kitűnő "memóriájuk" miatt tartják nagy becsben őket: fiatalabb kőzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakokon át.
A Jack Hills-i cirkonszemcsék több mint négymilliárd évesek, ám legidősebb darabjuk koráról a felfedezés óta vitatkoznak a tudósok. Először a hagyományos, széles körben elfogadott módszerrel állapították meg a korát: a radioaktív elemek lebomlásán alapuló eljárással. Egyes tudósok azonban kételkedtek abban, hogy ezen az úton helyes eredményt kaphattak, ezért most az új kutatás a tomográfia módszerével a kristály egyes ólomatomjainak tömegét is meghatározta, ezzel igazolták, hogy a cirkonszemcse valóban 4,4 milliárd éves.
Az eredmény azt a teóriát támasztja alá, hogy a Föld kérge és köpenye az eddig véltnél sokkal korábban hűlt le és szilárdult meg. A Föld 4,5 milliárd éve izzó, olvadt kőzetekből álló bolygóként jött létre, és az új kutatás szerint már viszonylag rövid idővel, százmillió évvel később szilárd kérge alakult ki.
A Föld történetének ezt a korai korszakát a pokol ógörög istenéről hádészi kornak nevezték el, mert úgy vélték, a meteorok bombázta, izzó kőzetek borította bolygón alvilági körülmények uralkodtak. Valley elmondta: eredményük a "korán lehűlt Föld" elméletét támasztja alá, mely szerint 4,3 milliárd éve a hőmérséklet már olyan alacsony volt, hogy akár óceánok is létezhettek, sőt talán már élet is volt. "Semmi sem bizonyítja, hogy létezett élet, de azt sem, hogy nem létezett, viszont semmi ok azt feltételezni, hogy ne létezett volna" - magyarázta a geológus.
Az első, élet nyomát bizonyító kövület, a sztromatolit, amely egy ősi baktérium nyomát őrzi, 3,4 milliárd éves.
Forrás: MTI
