Portugál kutatók úgy vélik, azonosították az Európában valaha barangolt legnagyobb testű húsevő dinoszauruszt. A dinoszaurusz megkövesedett csontjait Lisszabontól északra találták meg.
A theropoda dinoszauruszok közé tartozott. Eme kétlábú, húsevő állatokat könnyen felismerhetővé tette a Tyrannosaurus rex. Ám a T. gurneyi sokkal korábban élt, mintegy 150 millió évvel ezelőtt, a kései jurakorban. Octavio Mateus, a tanulmány társszerzője szerint a Tyrannosaurust szinte mindenki ismeri, de ez az állat a kréta időszakban élt, míg az új faj a jurakorban. „A korkülönbség eléggé szembeötlő, mintegy 80 millió év. Így amikor a T. rex tapodta a földet, a Torvosaurus már kövület volt” – magyarázza.
A kutatók a dinoszaurusz számos testrészét tárták fel Portugália fosszíliákban gazdag Lourinha-kőzetformációjában. A leletek között tojások és embriók is vannak. Ám mégis a dinoszaurusz felső állkapcsának legfrissebb elemzése révén vélik úgy, hogy az állatot a megfelelő kontextusba helyezhetik.
Szerintük a portugál lelet különbözik az Észak-Amerikából már ismert Torvosaurustól. Eme fosszilis rokon, az úgynevezett Torvosaurus tanneri hasonló korú kőzetekből került elő az úgynevezett Morrison-formációból. Mindez azt jelenti, hogy a két állat korábban, még mielőtt az Atlanti-óceán teljesen megnyílt volna, közös ősön osztozott.
„150 millió évvel ezelőtt Portugália már elvált Észak-Amerikától, így sor kerülhetett a módosulásokra” – mondja Christophe Hendrickx, a tanulmány társszerzője. Hozzátette, ezért van teljesen új Torvosaurusfajunk Európában.
A T. gurneyi egyik leglenyűgözőbb tulajdonsága foga, mely pengeszerű és több mint 10 centiméteres. Ez azt jelzi, a tápláléklánc csúcsán állhatott, mikor az Ibériai-félszigeten barangolt. „A dinoszauruszok mellett teknősök, krokodilok, pterosaurusként ismert repülő hüllők, valamint apró emlősök is előkerültek. A flóra pedig igen buja volt. Rengeteg tűlevelű és páfrányfenyő (gingko). Olybá tűnhetett, mint valamiféle trópusi környezet” – magyarázza.
Mateus hozzátette, a területen számtalan folyó, sok édesvíz állt rendelkezésre, így sokféle növény fejlődött ki, ami megfelelő környezetet biztosított a növényevőknek. Ahol viszont növényevők vannak, ott megjelennek a Torvosaurushoz hasonló húsevők is.
Bár európai szempontból rekordnagyságú, a Torvosaurus közel sem a legnagyobb testű ragadozó dinoszaurusz. A világ egyéb területeiről és a későbbi kréta időszakból származó Carcharodontosaurus, Giganotosaurus és Tyrannosaurus mind jóval nagyobb volt. A jurakorban természetesen tengeri ragadozók is éltek, úgymint plesiosaurusok, melyek testmérete a Torvosauruséval versenghetett.
Európában a legnagyobb ismert növényevő egy Spanyolországban talált szauropoda, melynek csontjai azt sugallják, testsúlya a 40 tonnát is meghaladta.
Forrás: MTI
