Csang Po-nan, a kínai űrhajóprogram vezető tervezője nagyon inspirálónak nevezte a vasárnap hét Oscar-díjat is elnyert Gravitáció című filmet, és elárulta, hogy néhány ötletet is nyert a produkciótól.

Míg az amerikai űrhajósok a film októberi bemutatója után üdvözletükben Alfonso Cuarón munkájának gyengéire is rámutattak, a világ másik végén élő kollégáik csak az elismerés hangján szóltak a közönség körében is világszerte nagy sikert aratott űrdrámáról - közölte csütörtökön a The Hollywood Reporter.

Csang Po-nan, a kínai űrhajók vezető tervezője nemcsak hogy rendkívül szórakoztatónak találta a filmet, de egyenesen azt állította, hogy számára "nagyon inspiráló" is volt. A Gravitációban a Sandra Bullock által alakított űrhajós a Tienkung kínai űrállomáson talál menedéket, és a Sencsou űrhajó fedélzetén tér vissza a Földre. Ezeket a jeleneteket véleményezve Csang elmondta: "a kínai űrállomáson és űrhajón játszódó részek nagyrészt a képzelet szülöttei, de merítettem néhány ötletet belőlük".



Amikor az elpusztult NASA-űrhajóról menekülő Bullock megérkezik a kínai űrállomáshoz, nehezen sikerül bejutnia. Csang elárulta, hogy jelenleg szinte lehetetlen egy ilyen esetben kívülről bejutni az állomásra, de hozzátette: "Szerintem, amikor majd javítunk a terveken, gondolnunk kell arra is, hogy veszély esetén gyorsabban és könnyebben lehessen bejutni az űrállomásra."

A tervező arról is beszélt, hogy a film nyomán az űrhulladék kérdését is újból előveszik. A Gravitációban ugyanis láncreakciót indít be, amikor egy hulladékdarab eltalál egy orosz műholdat: a Föld körül keringő egész sor objektum esik darabjaira és okoz apokalipszist az űrben. Ennek fenyegető veszélyére egyébként Neil deGrasse Tyson tekintélyes asztrofizikus is figyelmeztetett korábban.

"A Gravitáció nemcsak az űr szépségét ábrázolja, de a veszélyeit is. Az ember részvételével  zajló űrprogramok nagyon kockázatosak" - hangsúlyozta Csang, aki nem titkolta: az űrfilmek toplistájának csúcsán nála Cuarón filmje áll. A tudós egyúttal azt is megosztotta, mennyire örül annak, hogy egy külföldi alkotásban megjelent a kínai űrprogram. "Jó reklám nekünk" - mondta.

Je Pej-csien, a Csang'o-3 kínai űrszonda Hold-missziójának egyik vezető tudósa szintén örömét fejezte ki az űrkutatásról szóló alkotás sikere miatt. "Egy ilyen film hatékony és szép módja annak, hogy az átlagnéző befogadja a bonyolult űrtudományt" - vélekedett. Cuarón tavaly, a film kínai promóciója során tagadta, hogy a Warner Bros. stúdióval készített produkcióban marketingcélokkal szerepelt a kínai szál. Mint ahogy jelezte, már évekkel ezelőtt beleszőtte az általa írt forgatókönyvbe, egyszerűen azért, mert ez tűnt a legelfogadhatóbb verziónak.


"Amikor a forgatókönyv született, azokra az elemekre támaszkodhattunk, amelyek adottak voltak abban az időben: a Hubble-teleszkópra, a Nemzetközi Űrállomásra, a Tienkungra és a Sencsoura. Ezek voltak az űrben, és még jóval azelőtt volt, mielőtt Kína vonzóvá válhatott a hollywoodi filmiparnak" - mondta a rendező a kínai sajtónak.

Forrás: MTI