Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
74 éve halott Bulgakov

74 éve halott Bulgakov

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 03. 10.
„Valahol a csillagok közt létezett”
2022-08-12 14:04:52

Baksa-Soós Jánost és a Kex koncertek hangulatát idézték meg az Ördögkatlan Fesztiválon. Beck Zolival, Cseh

Bemutatják Kalotaszeg kincseit
2022-08-11 13:44:49

Erdélyben és Csehországban is vendégszerepel a Duna Művészegyüttes. Kalotaszeg gazdag folklórkincsét

A jazzdob magyar mestere
2022-08-11 08:21:55

Bágyi Balázs zeneszerző és pedagógus, világszerte koncertezik zenekarával. Most egy online oktatási anyagot

Ingyenes koncerttel vár a Magyar Dal Napja
2022-08-11 07:58:04

Szeptember 11-én ritkán hallható darabokkal ünnepelnek a Pesti Vigadóban: Nagy Márta zongoraművész kortárs

további bejegyzések a szerzőtől »

1940. március 10-én, Moszkvában hunyt el az orosz irodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotója, akinek A Mester és Margarita című regényét a világ legnagyobb alkotásai között tartják számon.

Mihail Afanaszjevics Bulgakov 1891. május 15-én született Ukrajnában, Kijevben. 1909-ben a gimnázium elvégzése után beiratkozott a Kijevi Állami Egyetem orvostudományi szakára. 1916-ban lediplomázott és Szmolenszk vidékén fogadott el egy állást, mielőtt Vjazmában kezdett volna praktizálni. 1915-ben vette el első feleségét, Tatyjana Nyikolajevna Lappát.

fotó: roportal.ro
Az orosz polgárháború idején, 1919 februárjában Bulgakovot mint orvost behívták az Ukrán Népköztársaság hadseregébe. Rövid idő múlva dezertált, de sikerült ugyanezen a poszton bejutnia a Vörös Hadseregbe, legvégül pedig a dél-orosz Fehér Gárdához ment. Egy ideig Csecsenföldön volt a kozákoknál, majd Vlagyikavkazba került. 1921 októberének végén Bulgakov Moszkvába költözött és több újságnak (Gudok, Rabocsij) és folyóiratnak (Rosszija, Vozrozsgyenyije) is dolgozott. Ekkoriban kezdett el egy-egy prózadarabot publikálni egy Berlinben megjelenő emigráns lap hasábjain. 1922 és 1926 között a Gudok több mint 120 tudósítását és esszéjét közölte le. 1923-ban Bulgakov belépett az orosz írószövetségbe.

fotó: http://www.masterandmargarita.eu
Második feleségét, Ljubov Jevgenyjevna Belozerszkaját 1924-ben ismerte meg és egy évvel később feleségül is vette. 1928-ban beutazták a Kaukázust, Tiflisz, Batum, Vlagyikavkaz és Gudermesz városát is felkeresve. Ugyanebben az évben tartották a Bíbor sziget bemutatóját Moszkvában. Az író első ötletei A Mester és Margaritával kapcsolatban ekkortájt születtek meg. Bulgakov 1932-ben harmadszorra is megnősült, ezúttal Jelena Szergejevna Silovszkaját vette el.

1930 után az író művei nem kaptak nyilvánosságot, darabjai, többek között a Menekülés, Bíbor sziget, és A Turbin család napjai eltűntek a színházak programjáról. Párizsban élő bátyjának címzett leveleiben csalódottan panaszkodott a hálátlan és nehéz anyagi helyzetéről. Ugyanekkor nyílt kéréssel fordult a Szovjetunió vezetéséhez, hogy vagy tegyék lehetővé emigrációját, vagy adjanak neki munkát a Csehov nevét viselő Moszkvai Művészszínházban. Sztálin segítséget ígért neki, így az író előbb a munkásifjúság központi színházában, majd 1936-ig a Művészszínházban dolgozott. 1932-ben közreműködött Gogol Holt lelkek című darabjának színpadra vitelében. 1936 után a Moszkvai Nagyszínházban mint szövegkönyvíró és fordító dolgozott.


fotó: society6.com
Bulgakov műveit reményei ellenére továbbra sem hozhatta nyilvánosságra és nem is mutathatta be őket. Egészségi állapota rohamosan romlott. Az orvosok magas vérnyomásból adódó vesebetegséget diagnosztizáltak nála. 1940 februárjától barátai és rokonai őrizték betegágyát. Az író március 10-én halt meg. Egy nappal később a szovjet írószövetség épületében megemlékezést tartottak.

Bulgakov keserűen rosszalló és groteszk leírása az akkor születésben lévő Szovjetunió hétköznapjairól gyakran fantasztikus és abszurd vonásokat tartalmazott – ez az orosz nyelvű irodalomban Gogol óta a társadalmi kritika tipikus módszere. Sok műve a szigorú sztálinista cenzúra áldozata lett, ezeket csak sok évvel a halála után ismerhette meg az olvasóközönség. A Kutyaszív már 1925-ben kész volt, a Szovjetunióban 1987-ben nyomtatták ki először. Legismertebb művét, A Mester és Margaritát haláláig írta, de csak 1966-67-ben jelenhetett meg. Bulgakov néhány munkáját meg is filmesítették, úgy, mint a Fehér gárdát, az Iván Vasziljevicset vagy a Kutyaszívet.


Forrás: Wikipedia

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Moszkva Évforduló Regény Világirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • 125 éve született Hamvas Béla 125 éve született Hamvas Béla
  • Csak a sötétség teheti boldoggá az embert Csak a sötétség teheti boldoggá az embert
  • 95 éve született Janikovszky Éva 95 éve született Janikovszky Éva
  • A régi Budaörs titkai A régi Budaörs titkai
  • Észrevenni a láthatatlanokat Észrevenni a láthatatlanokat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr237931732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard