Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A Júlia által elrontott tarajka

A Júlia által elrontott tarajka

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 03. 12.
„Valahol a csillagok közt létezett”
2022-08-12 14:04:52

Baksa-Soós Jánost és a Kex koncertek hangulatát idézték meg az Ördögkatlan Fesztiválon. Beck Zolival, Cseh

Bemutatják Kalotaszeg kincseit
2022-08-11 13:44:49

Erdélyben és Csehországban is vendégszerepel a Duna Művészegyüttes. Kalotaszeg gazdag folklórkincsét

A jazzdob magyar mestere
2022-08-11 08:21:55

Bágyi Balázs zeneszerző és pedagógus, világszerte koncertezik zenekarával. Most egy online oktatási anyagot

Ingyenes koncerttel vár a Magyar Dal Napja
2022-08-11 07:58:04

Szeptember 11-én ritkán hallható darabokkal ünnepelnek a Pesti Vigadóban: Nagy Márta zongoraművész kortárs

további bejegyzések a szerzőtől »

Szendrey Júlia nem törődött a heraldikával, hanem felülről „olvasva" varrta meg Petőfi kokárdáját, ezért az olasz kokárdát viseljük büszkén nemzeti ünnepünkön.

A kokárda (szalagcsokor) a francia ,cocarde' (kokárda) szóból honosodott meg. Magyarítására megpróbálták bevezetni a tarajkát, hiszen a kokárda is a coq (franciául: kakas) szóból ered végső soron – talán amiatt, mert eredetileg a sisak tetején hordott felségjelet hívták így. A kokárdát később viselték kalapon, csákón, hajba tűzve, gomblyukban vagy a szív fölött. Csákóról jut eszembe: a csákó is azon szavaink egyike, mely nemzetközileg elterjedt (angol: shako, francia: chako, német: Tschako, lengyel: czako stb.)
„Ma már csak a kedves iskolás fiúk viselik bízó hevülettel a szép kokárdát és csak ők szavalják el biztos lendülettel azt a nemzeti dalt. Nekünk eszünkbe jutnak mindenféle szomorú mai dolgok, mizériák és panamák és hétköznapi érzéssel szorul el a szívünk, szorul ökölbe a kezünk. Úgynevezett hazafias drámák borzasztóan lejáratták a legszentebbnek tetsző szólamokat és a törtető kor száz szürke és szürkítő hétköznapja után nagyon nehéz a múlt ünnepeinek pirosságába izzani.”
Juhász Gyula: Márciusi dal, 1907.
Bevallom, amikor az egységáras sarki bolt pénztáránál megláttam az egységáras kokárdákat egy kosárkában, úgy gondoltam, sürgősen fel kéne eleveníteni a kokárdavarrás nem túl megerőltető, ötperces művészetét.

Elmentem a legközelebbi rövidáru-boltba, hogy bemutatót tarthassak kokárdavarrásból: amíg kivártam a sort (a jobbak 100 métert vettek előttem), tájékozódtam a méretekről és az árakról.

Nos, 8 milliméter szélestől 10 centisig volt mindenféle. Az engem érdeklő, 2 centin aluli szalagok 100 és 300 forint között mozogtak. Tekintve, hogy 25 centiből biztosan kijön egy valamirevaló kokárda, farkastul, max. 50 forintba kerül egy ünnepi kitűző – ráadásul az elkészítésének mikéntjét percek alatt a gyermekeinkre hagyományozhatjuk.

Melyik az igazi?



Előbb léptem a tettek mezejére, és fotóztam le a készítés állomásait, és utána kezdtem el körbenézni a nagyvilágban, mi is az a kokárda.

Így esett, hogy sikerült oktatói célzattal az általunk nemzeti szimbólumként hordott, ámbátor heraldikai szempontból az olasz trikolórt mintázó kokárdát varrnom.
A kokárdát ugyanis - mint megtudtam - középről kifelé kell olvasni: vagyis a magyar trikolórt alapul véve, a zöld szín van kívül, nem pedig a piros.

A Wikipédia nemes egyszerűséggel a „Helyesen varrott magyar kokárda” és „A sokak által használt kokárda” megkülönböztetést teszi: a képen olyan furcsán néz ki a helyesen varrott, hogy természetesen egyből megvarrtam, és bele is szerettem. Olyan, mint komplementer-testvére, de mégis egészen más, és nem tapad rá az utóbbi évek sokféle nemszeretem dolga: vissza a gyökerekhez, hordjuk úgy, ahogy a 48-as forradalomban bátor eleink többsége hordta (legalábbis azok, akik jártasak voltak a heraldikában).

Nem tudni, hányan voltak ilyenek, a festmények tanúsága és a fennmaradt példányok szerint volt ilyen is, olyan is.
„…nemzeti színű csillagnak pedig mindenki keblén kellett lenni, akinek gyöngéd összeköttetései voltak, annak a nemzeti címer hímezve a kokárda közepére. Nekem volt egy ötszínű is, veres, zöld, fehér, kék és aranyszínű, az utóbbiak az erdélyi uniót jelképezvén.”
Jókai Mór: Írói arcképek
A kokárda megvarrása és ajándékozása a lányok-asszonyok dolga volt, nem a címertanosoké: a francia forradalom jelképeként elhíresült szalagcsokrok – melynek viselése a nemzeti forradalmak során elterjedt szerte Európában – keretszíne a piros (kék-fehér-piros a nemzeti zászló), ez is (félre)vezethette a tájékozottabb hölgyek kezét. Szendrey Júlia mindenesetre felülről haladva tekintett a színekre, nem pedig belülről kifelé, így Petőfi Sándor, akinek a szíve fölé tűzte, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalva (ha igaz), elterjesztette a tömegben ezt a kokárdát.
(A „székely lány" Laborfalvy Róza Jókainak szánt „jegyajándéka” pedig ötszínű volt: a nemzeti trikolórt megtoldotta kékkel és arannyal, Erdély jelképével.)


„Bem tábornok f. h. 17-én kelt felterjesztése következtében kérem önt legyen szíves nevezett tábornok rendelkezésére 10,000 cocardat küldeni.”
Kossuth Lajos levele Hajnik Pálnak, 1848.
A kokárda hamar a nemzeti egység jelképe lett, és azon ritka kiegészítő viseletté vált, melyet nők és férfiak egyaránt hordhattak (amíg be nem tiltották).

(Egyébként a nemzetet jelképező három szín, a trikolór – akárcsak a franciáknál -, kokárdaként jelent meg először, és onnan emelődött át a nemzeti zászlóra.)

Ezeket a forradalmi kokárdákat selyemszalagból varrták szorgos kezek: először a három színt öltögették össze, aztán ráncolták csokorrá a pántlikát.
Édesapám egészen a legutóbbi molyinvázióig őrizgetett egy piros, fehér és zöld ruhafoszlányból szépen összevarrt régi darabot.
Kb. szalagszükséglet 1-2 centi széles szalagból:
Kokárdarózsa: 10-15 centi
Kokárda farokkal: 20-25 centi
Hajlított kokárda: 20 centi
Kis masni: 5 centi
Masniba kötött szalag: 25-30 centi

Nekünk kényelmesebb a dolgunk, csak a nemzetiszínű szalagot kell beszereznünk.
Most találtam végre egy festett változatot, ez olyan szép régies, ebből varrtam meg a zöldkeretű „igazit”.
Azt is olvastam, hogy nem mindegy, hogyan követik egymást a kokárda „farkán” a színek – úgy a helyes, ha felülről lefelé adják ki a trikolórt, vagyis nem lehet „csak úgy” félbehajtani a szalagot és rávarrni a kokárdarózsa hátoldalára (ekkor az egyik szalag magyar, amásik olasz nemzeti színű lesz) – el kell vágni, és gondosan számon tartva a színeket, egymásra fektetve felöltögetni. (Vagy készíts „hajlított” kokárdát, akkor nem kell erre figyelni.)
Azt is olvastam utána, hogy a szalaggal ellátott kokárdának viszont piros kell legyen a külső színe – na, ez már tényleg téboly, itt befejeztem a kutakodást.

A kokárda készítése


Óvatosan égessük le a széleket, hogy ne foszoljanak.
Apró öltésekkel férceljük végig a szalagot - megtehetjük, hogy nem vágjuk le előre méretre, hanem időről-időre megnézzük, szépen ráncosodik-e már a kokárdarózsa.
Ha a közepére szeretnénk "gombot" tenni, használjunk egy szélesebb szalagot és egy apró pénzérmét.

Ami még ennél is egyszerűbb...

Az úgynevezett "hajlított" kokárda - 5-5 centit hagyj ki a ráncolásból.

Középen húzott masni.

Masniba kötött szalag.



Itt megnézheted, az angol Wikipédia szerint milyen a kokárdánk (Cockade (kokárda) of Hungary).

Itt megnézheted, a francia Wikipédia szerint milyen a kokárdánk (Hongrie). Az oldal rajzain pedig az is látszik, hogy a franciák sem voltak mindig következetesek a színeket illetően.

Katona Tamás történész érdekfeszítő előadása a témában itt olvasható.

Nemzetőrök egyenruhái - figyeld a sapkarózsákat!

Petőfi inkriminált kokárdája.
Írásunk a Kultúrpart Kockacukor blogján jelent meg 2011. március 12-én.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Petőfi Sándor Történelem Március 15. Ünnep Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Március 15., a rettegett ünnep Március 15., a rettegett ünnep
  • A nagyhatalmaknak sosem voltak erkölcsei A nagyhatalmaknak sosem voltak erkölcsei
  • Ünnepeld a forradalmat a Pesti Vigadóban! Ünnepeld a forradalmat a Pesti Vigadóban!
  • Új megvilágításba kerül az épületeinkben élő történelem Új megvilágításba kerül az épületeinkben élő történelem
  • Ingyenes programokkal vár a Pesti Vigadó! Ingyenes programokkal vár a Pesti Vigadó!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr337931874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard