Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Elhunyt Szabó Gyula

Elhunyt Szabó Gyula

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 04. 05.
...akartál valamit mondani?
2026-08-27 12:58:59

A 2026-27-es évadban hat bemutatót tart a Radnóti Színház, sok fiatal alkotó érkezik, valamint új tagokkal is

Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós
2026-08-25 21:30:56

Both Miklós zeneszerző, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója — az ukrán népzenei örökség

Sikerrel zárult az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
2026-08-25 20:50:00

Nagyon szép és őszinte esemény – Keller András hegedűművész így foglalta össze az idei Arcus Temporum

Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig
2026-08-20 21:10:01

Mi történik, amikor egy 800 éves bazilikában Bach zenéje találkozik a 100 éves Kurtág György

további bejegyzések a szerzőtől »

Életének 84. évében hosszan tartó betegség után pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.

Szabó Gyula 1930. július 15-én született Kunszentmártonban. Tervei között nem szerepelt a színi pálya: papnak készült. A család azonban nagy szegénységben élt, nem tanulhatott, dolgoznia kellett. Fiatal munkásként nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színművészeti Főiskolára, ahová első nekifutásra felvették.

Fotó: Origo/MTI/Czimbal Gyula
A színművész 1954-től a Petőfi és a Jókai Színház tagja, majd évtizedekig a Thália Színház vezető színészeként emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja lett a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, később a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál dolgozott. 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.

Alkata, jellegzetes orgánuma népi hősök megformálására tette leginkább alkalmassá, de más szerepkörökben is kiváló alakítást nyújtott. Pályája során játszott többek közt Molnár Ferenc, Shakespeare, Bulgakov, Stendhal és Katona József színműveiben. Legemlékezetesebb Hábetler Jánosként volt Fejes Endre Rozsdatemető című regényének drámaváltozatában és Tiborcként Katona Bánk bánjában. Az általa megformált alakok mindig szerethetőek voltak, gonosz, intrikus szerepet szinte soha nem kapott.

Filmen is sokat foglalkoztatták (Egy pikoló világos, Vasvirág, Kölyök, A tizedes meg a többiek, Kinek a törvénye). Számos sikeres tévéjátékban szerepelt: ő volt a Tenkes kapitánya Buga Jakabja, a Princ, a katona Csontos őrnagya, a Robog az úthenger Józsija. Kezdettől fogva az ő hangján szólalt meg magyarul Columbo hadnagy, a magyar rajzfilmsorozatokban dr. Bubónak (Kérem a következőt), a Pumukli kalandjai című mesében Éder Mesternek és Frakknak, a macskák rémének is ő kölcsönözte a hangját.

Mesemondása legendás volt: a hetvenes évek elejétől a Magyar népmesék sorozatban ízesen, telve szeretettel és humorral mesélt. Ő maga azt mondta erről, hogy a több, mint harminc év alatt ez a mesesorozat élete részévé vált, mindegyik darabját egyformán szerette. Egy másik nyilatkozatban úgy vélte, nagy színész csak az lehet, aki járt a pokolban, az önismeret poklában. Egész életében arra törekedett, hogy mindig az igazat mondja, és a szeretet nyelvén közvetítsen.


Szinte minden művészeti elismerést megkapott. Kétszer - 1959-ben és 1962-ben - tüntették ki Jászai Mari-díjjal, emellett érdemes és kiváló művész címet is kapott. 1975-ben elnyerte filmkritikusok díját, 1996-ban a Budapestért Díjat adományozták neki.

Sokoldalú művészi pályája elismeréseként, emlékezetes színházi- és filmszerep-formálásaiért 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006-ban a nemzet színészévé választották. Az Aphelandra alapítvány díjával 2003-ban tüntették ki, amelyet kimagasló alakításai mellett humánumával érdemelt ki. A Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2005-ben életműdíjat kapott a Magyar népmesék rajzfilmsorozatban végzett munkájáért. 2006-ban A nagy mesemondó című lemeze az év legjobb hazai gyermeklemeze lett.

2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, és abban az évben ő is elhelyezte kéznyomát a Magyar Csillagok Falán az Uránia Filmszínházban. 1998-től szülővárosának díszpolgára volt.


Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Gyász Nemzeti Színház Szabó Gyula Magyar film

Ajánlott bejegyzések:

  • ...akartál valamit mondani? ...akartál valamit mondani?
  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna? Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna?
  • Mucsi Zoltán visszatér – Egy életem stand up est Mucsi Zoltán visszatér – Egy életem stand up est

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr607932578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása