A NASA Curiosity marsi felderítőjét működtető csapat azt tervezi, hogy az elkövetkező napokban mintaszerzés céljából végrehajtja a harmadik fúrást egy kőzetben.
A Curiosity számos eszközt vetett már be a múlt hétvégén a kiszemelt helyszín vizsgálatára, többek között egy drótsörtéjű kefét, amellyel megszabadította a kőzetet a portól. A homokkőlapot nem hivatalosan „Windjaná"-nak nevezték el egy nyugat-ausztráliai szurdok után.
„A letisztított területen látható, hogy a kőzet finomszemcsés, valódi színe sokkal szürkébb, mint a felszíni poré, és bizonyos részei keményebbek a többinél, ami érdekes, egyenetlen textúrát eredményez – mondja Melissa Rice, a kutatócsapat tagja. - E jellegzetességek tovább szították érdeklődésünket, hogy belepillantsunk, és megismerhessük ama folyadékok kémiai összetételét, amelyek a kőzetet alkotó szemcséket összetapasztották."
A tényleges, mélyre hatoló fúrás előtt „minifúrást" végeznek, hogy így ellenőrizhessék felkészültségét. A fúró begyűjti a porrá zúzott anyagot a kőzetek belsejéből, majd a robot előkészíti és fedélzeti laboratóriumába helyezi a mintákat.
Az első két megfúrt és elemzett kőzet agyagkő volt egymás szomszédságában, a Yellowknife-öbölben, mintegy 4 kilométerre jelenlegi tartózkodási helyétől (Kimberley). Eme két kőzet tavaly bizonyítékot nyújtott arra, hogy több milliárd éve ősi folyómeder terült el ott, olyan kulcsfontosságú kémiai elemekkel és kémiai energiaforrással, amely megfelelő feltételeket nyújtott a mikrobiális életnek.
A Mars Science Laboratory-projekt a Curiosityvel igyekszik feltérképezni az ősi lakható régiókat és a nagyarányú változásokat a marsi környezetben.
