A Szaturnusz és holdjai körül keringő NASA-szonda lencsevégre kapott egy másik gyűrűs világot, az Uránuszt. A Cassini április 11-én fordította szemét a bolygó felé, és készítette el első felvételét a világoskék jégóriásról.
Míg mindkettő relatíve nagy és gázszerű bolygó, a kutatók nem ugyanazon kategóriába sorolják őket. Az Uránuszt és a Neptunuszt gyakran jégóriásoknak emlegetik, hogy megkülönböztessék őket nagyobb testvéreiktől, a Jupitertől és a Szaturnusztól, avagy a klasszikus gázóriásoktól. Eme becenév ama tényből származik, hogy a bolygók viszonylag nagy részét víz, ammónia és metán teszi ki, melyek általában jéggé fagyott állapotban találhatóak meg a külső Naprendszerben. A Jupitert és a Szaturnuszt viszont majdnem teljesen hidrogén és hélium alkotja, míg eme jegekből jóval kisebb mennyiséget tartalmaznak.
Nem ez az első alkalom, hogy a Cassini – a NASA, az Európai és az Olasz Űrügynökség közös projektje – a Naprendszer egy másik bolygóját fotózza le a Szaturnusztól. 2013-ban a Földet kapta lencsevégre, eme felvételén a Föld, a Merkúr és a Vénusz látható a Szaturnusz mögött. Az új Uránusz-fotó több szép felvételnél, segíthet a kutatóknak kalibrálni a szonda egyéb műszereit.
A hetedik bolygó egyik furcsasága, hogy némiképp oldalára dől. A tudományos elméletek szerint két nagyobb objektum ütközhetett vele történetének korai szakaszán, így oldalára fordult, tengelye a Nap felé tekint. Furcsa dőlése felel szélsőséges évszakaiért is. Az uránuszi év– 84 földi évnek felel meg - mintegy negyedében a Nap közvetlenül csak az egyik pólust világítja meg, míg a planéta másik felén hosszú, sötét tél uralkodik.
A Cassini 1997-ben indult, és 2004-ben állt körpályára a Szaturnusz körül.
