Harmadik alkalommal szervezik meg a Táncház Napját, ami a népzenéről, néptáncról szól kicsiknek-nagyoknak, országhatáron innen és túl. Május 10-én a Liszt Ferenc téren ingyenes rendezvény készül.

A Táncház Napja egy civil kezdeményezés, amely azért jött létre, mert a kezdeményezők fontosnak érezték, hogy megmutassák a több mint 40 éves táncházmozgalom értékeit. Ma szerte a világban – az 1972-ben a Liszt Ferenc térről elinduló budapesti kezdeményezés hatására – fiatalok százezrei saját hagyományaik felé fordulnak, táncházakban és folkkocsmákban érzik jól magukat, népdalokat énekelnek a kirándulásokon, tánctáborokba és kézműves táborokba mennek nyaralni. Ezen túl divattervezők válnak híressé a hagyományos motívumok felhasználásával, óvodától az egyetemi szintig lehet népzenét és néptáncot tanulni. A Táncház Napja szervezői célul tűzték ki, hogy ezt a különleges világot minél több emberrel megismertessék.


Május 10-én szerte az országban a Táncházat ünneplik kicsik és nagyok az idén harmadszor megrendezendő Táncház Napján, a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület által kezdeményezett rendezvényen. A központi helyszín idén is a Liszt Ferenc tér lesz, ahol reggel 10-től este 8-ig ének- és tánctanítással, gyerek táncházzal, játszóházzal, mesemondással, kézműves foglalkozásokkal készülnek a résztvevők, de a szervezők várják vidéki és határon túli helyszínek csatlakozását, hogy valóban mindenütt szóljon a népzene, perdüljön a láb. A tervek szerint a Liszt Ferenc téri forgatag sokszínű programkínálatában az előző évekhez hasonlóan a Kárpát-medencei magyarság és a hazai etnikai kisebbségek tánc- és zenei kultúrája egyaránt terítékre kerül.


A Liszt Ferenc téri programok után az este is tartogat még meglepetéseket a táncház szerelmeseinek. „Szétszóródtunk, de ismét találkozni akarunk" jelszóval a Fonó Budai Zeneházban havonta egyszer az erdélyi zenészek és írók mindenkit szívesen látnak és hívnak klubestjükre. 19 órakor kezdődik az Erdélyi írók klubja, Csender Levente irodalmi estjével, majd 20 órától átveszi a főszerepet a muzsika az Erdélyi zenészek klubjával, amelynek házigazdája Babos Alpár, és az Erdélyi zenészek állandó zenekara szolgáltatja a talpalávalót.

Az erdélyi táncházmozgalom a magyarországi ötlet átültetésével jött létre, két lényeges különbséggel: Ceausescu kommunista diktatúrájának sötét árnyékában és az akkori kulturális elzártságban utóvirágzó paraszti kultúra világítótornyának tövében született meg. És hogy miért szeretnék az erdélyi írók és zenészek újra összekötni a táncházat az irodalmi élettel? A hetvenes évek kibontakozó táncházmozgalma és a népinek nevezett írók csoportja egymásba fonódva, egymást támogatva erősítették jelenlétüket a magyar kulturális életben. Egyfelől Csoóri Sándor volt az, aki nyilvános kiállásával úgymond legitimálta a táncházmozgalmat, az írok népi kultúrára fogékony csoportja pedig kifogyhatatlan ihletforrásra lelt a népzene által megismert paraszti világban, valamint magukban a népdalszövegekben is. Az eredmény egy önálló költői nyelv lett.

További információk a Táncház Napja országos programjairól itt, a Fonó esti programjáról pedig a honlapjukon tájékozódhatnak.