A Franciaországban világhírűvé vált magyar festő munkásságának eddig kevésbé ismert, magyarországi korszakát is feldolgozza a Ludwig Múzeum csütörtökön megnyílt, 68 képet felvonultató Hantai-életműkiállítása.
Magyarországon először nyílik kiállítás Hantai Simon életművéből, ráadásul a Lumú másik jelenlegi tárlatának köszönhetően ez az anyag Reigl Judit festményeivel felelget egymásnak, ahogy a két művész életútja is számtalan párhuzamosságot mutat - hívta fel a figyelmet Hantai Simon kiállításának megnyitóján Franciaország magyarországi nagykövete.
Roland Galharague emlékeztetett: nemrég Rozsda Endre munkásságát mutatta be a Magyar Nemzeti Galéria, így rövid időn belül három olyan képzőművész életművével találkozhatott a budapesti közönség, aki magyarnak született, majd "a történelem csapásai alatt franciává vált".
A Lumúban látható anyagon keresztül első alkalommal sikerült végigkövetni Hantai teljes pályafutását a korai munkáktól a szürrealizmuson keresztül a lírai absztrakcióig és a pliage technikával létrehozott képekig. "Az életútnak ezeket az állomásait mély egységbe foglalja valami: a festő mintha eltűnt volna művei mögött, hogy a festészetet hagyja érvényesülni" - mutatott rá a nagykövet.
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója elmondta, hogy az intézmény idei évadának, de lehet, hogy évtizedének a legnagyobb vállalkozása ez a kiállítás. "Nincs olyan magyar intézmény, amely ne mutatta volna be ezt a kiterjedésében és mélységében is hatalmas életművet" - fogalmazott. Mint hozzáfűzte, külön öröm, hogy a tárlat a családdal szoros együttműködésben valósulhatott meg, így ebben a formában sosem bemutatott anyag látható a Lumúban.
Keserü Katalin művészettörténész arról szólt, hogy Hantai művei nyomán a kép olyan alkotóelemei váltak ismét vizsgálat tárgyává, mint a szín, a fény, a felület, a mélység, a látás és a tapintás, a személyes és a személytelen. Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő barátjának, Hantai Simonnak írt egyik versét olvasta fel a megnyitón.
A kiállítást Fabényi Júliával együtt rendező Daniel Hantai a megnyitót megelőző sajtóbemutatón felidézte: Franciaországot édesapja képviselhette az 1982-es Velencei Biennálén, munkái azonban ekkor oly mértékben felkeltették a spekulánsok figyelmét, hogy a művész inkább visszavonult a nyilvánosságtól, és 2008-as haláláig már alig állított ki. Életmű-kiállítást így a párizsi Pompidou Központ is csak tavaly rendezhetett munkáiból, ekkor vetette fel Fabényi Júlia, hogy a Lumúban is nyíljon egy Hantai Simon munkásságát áttekintő tárlat - jegyezte meg.
Daniel Hantai kiemelte azonban, hogy budapesti kiállítás retrospektív jellege ellenére mégis más, mint a párizsi: nem elsősorban a nagy közgyűjteményekben őrzött, hanem a család és a barátok tulajdonában álló képekre épül, így számos, eddig soha ki nem állított munkával is találkozhat a budapesti közönség.
A látogatók jól nyomon követhetik a Hantai által kidolgozott és őt világhírűvé tevő hajtogatós technika, a pliage fejlődését, ráadásul a budapesti múzeum tulajdonában álló Hantai-festményt a közönség első alkalommal láthatja majd keretre feszítve az augusztus 31-ig nyitva tartó kiállításon.
Forrás: MTI
