Kutatók Amerikában és Kanadában begyűjtött kövületek alapján a szarvas dinoszauruszok eddig ismeretlen faját írták le. A Mercuriceratops gemini közel hat méter hosszú volt és több mint két tonnát nyomott.

Az új fajról, mely mintegy 77 millió éve, a kései kréta időszakban élt, a Naturwissenschaften folyóiratban számoltak be. A Mercuriceratops neve a római isten, Merkúr sisakjának szárnyait idéző fejdíszére utal. A gemini pedig arra a majdnem teljesen azonos két példányra, amelyet Montanában és Kanadában találtak meg. Papagájszerű csőre és valószínűleg két hosszú szarva volt homlokán, szeme felett, növényekkel táplálkozott. A Mercuriceratops egyedülálló evolúciós útvonalat követett, amely a koponyája hátulsó részén elhelyezkedő nyakfodrot szárnyszerűvé formálta. A fejdísz leginkább az ötvenes évek klasszikus autóinak dekoratív „szárnyaira” emlékeztet.


Michael Ryan, a vizsgálat vezetője szerint Észak-Amerikában a szarvas dinoszauruszok bonyolult koponyadíszük alapján azonosították egymást és vonzották magukhoz az ellenkező nemet. A szárnyszerű kitüremkedések a fodor két oldalán a hím Mercuriceratopsnak valószínűleg előnyt biztosítottak a párosodás során. Az új dinoszauruszfajt két egyed koponyamaradványai alapján írták le, melyeket a montanai Judith folyó és az albertai Dinoszauruszpark formációban leltek fel. Az albertai kövület megerősítette, hogy a Montanában talált egyed nem kóros csontkinövésekkel rendelkezett, és nyakfodra nem a megkövesedési folyamat során torzult el.

A két fosszília minden elvárható jellegzetességet felvonultat, csak éppen egyedülálló formába rendeződve – magyarázzák a kutatók. Úgy vélik, hogy korábban ismereten fajok felfedezése a relatíve alaposan tanulmányozott formációkban alátámasztja, még több korábban ismeretlen dinoszauruszfaj várhat felfedezésre.