A település római kori földművelési rendszerének, kultúrájának és hagyományainak megőrzése érdekében kérte az UNESCO-tól, hogy vegye fel a világörökség helyszíneinek listájára.
A faluban manapság is az ókori Róma teraszos, öntözéses rendszerével termelik az élelmet. Battir számára azért is fontos volt az UNESCO döntése, mivel az megakadályozhatja az izraeli terveket, hogy átvezessék földjeiken a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó falat.
A fal battiri szakaszának ügye jelenleg az izraeli felsőbb bíróság előtt van. A falu lakóit képviselő ügyvéd szombaton elmondta: reméli, az UNESCO elismerése segít meggyőzni a bírákat is arról, hogy Battir javára döntsenek.
Battir földjein már a vaskorban is éltek. A Krisztus utáni 2. században, a Bar Kohba felkelés idején fontos szerepe volt a Béitár nevű zsidó falunak, a mai település elődjének. A bizánci és az iszlám időkben is lakták.
A terület 1948 és 1967 között a tűzszüneti vonal jordániai oldalára került, bár a falu lakói művelhették az izraeli oldalon maradt földjeiket, cserébe az ott haladó Jaffa-Jeruzsálem vasútvonal őrzéséért. A falu mintegy négyezer lakosa 1995 óta a Palesztin Hatóság alá tartozik.
Az UNESCO szerdáig tartó katari tanácskozásán negyven új kulturális, természeti és vegyes helyszín kérelmét vizsgálja a világörökségi listára való felkerülésről.
Battir falu világörökséggé nyilvánítását palesztin kérésre sürgősséggel tárgyalták. A nemzetközi szervezet pénteken megállapította, hogy a falu "visszafordíthatatlan károkkal" néz szembe, amennyiben "megkezdődik a fal építése, amely elválasztja a falu lakóit évszázadok óta művelt földjeiktől". A UNESCO világörökségi listáján jelenleg több mint kilencszáz kulturális és természeti nevezetesség van.
Forrás: MTI
