A repülő csészealj formájú leszállóeszközt a Hawaii-szigetek egyikéről 55 kilométeres magasságba röpítették, aztán 2,5 óra múlva a Csendes-óceánba esett.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal végrehajtotta helyi idő szerint szombaton az első részben sikeresnek mondható kísérletét a majdani marsi landolásokra használandó, repülő csészealj formájú leszállóeszközzel. A megadott magasság elérése után az űreszköz - Low Density Supersonic Decelerator (LDSD) - ereszkedni kezdett egy különleges, felfújható lassítóberendezés és egy hatalmas, 33,5 méter átmérőjű ejtőernyő segítségével. A landoláskor az ejtőernyő nem nyílt ki teljesen. A NASA illetékei ennek ellenére azt mondják, hogy a teszt meglehetősen jól sikerült az újfajta űrbéli technológiával, amely a jövőben nagy tömegű űrhajók landolásánál használható a Mars légkörében. Mi több - mondják - egy részben sikeres kísérletből több tanulságot lehet levonni, mint egy tökéletesen sikerültből.


Az amerikai űrhajózási hivatal évtizedek óta ugyanolyan ejtőernyőt használ a marsi légkörbe érkező űreszközök lelassítására. Ha azonban asztronautákkal együtt, nehezebb űrhajóval történik a landolás, akkor nagyobb és erősebb ejtőernyőre van szükség. A most használt ejtőernyő méreteiben a kétszerese a közel egytonnás Curiosity marsjáró landolásakor használtnál. A szombati kísérletet hatszor halasztották el az erős szél miatt. Az űreszközre felszerelt kameráknak köszönhetően interneten világszerte élőben lehetett nyomon követni dollármilliókba kerülő kísérlet egyes mozzanatait. Az LDSD-vel várhatóan jövő nyáron hajtják végre a következő kísérletet. A NASA azt tervezi, hogy 2030 körül küld embereket a Marsra.

Forrás: Hirado.hu