Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Hatalmi mámor a színpadon

Hatalmi mámor a színpadon

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 07. 07.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Július 10-én Szentendrén, a Városháza udvaron kerül bemutatásra az Örkény Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója, Alfred Jarry Übü király, vagy a lengyelek című darabja.

„Nos, barátaim, véleményem szerint, eccerűen mérgezzük meg a királyt, arzént kevervén az ebédjébe! Alighogy belélefetyel, holtan lefordul, s attól kezdve én vagyok a király." (Übü papa)



Az Übü király diákbohózatok sorozatából lett az abszurd színház 19. századi előfutára. Szövege a nonszensz, a mítosz és az infantilis bohóckodás vegyüléke. Főhősét, Übü papát Hébert úr, a rennes-i gimnázium pocakos fizikatanára inspirálta. Jarry szemében „ő képviselte a világ minden groteszkségét". 1896-ban öt felvonásos drámává fejlesztette az összegyűlt jeleneteket, és a gyilkos humorú diáktréfák áldozatából mitikus drámai alakot formált. Übü papa, a falánk és gyáva dragonyos kapitány, aki felesége biztatására megöli a lengyel királyt és elfoglalja a trónt, a gátlástalan hatalmi mámor szimbólumává lett. A darab bemutatóján óriási botrány tört ki, az Übü király azonban túlélt mindent, mert vásári humorú, pimasz krónikája az emberi természet szélsőségeinek.

„Mindenekelőtt megreformálom az igazságszolgáltatást, aztán rátérünk a pénzügyekre. S mivel eszem ágában sincs abbahagyni a gazdagodást, kivégeztetek minden nemest, és beleülök minden megüresedett javaikba! Továbbá betétetem az újságba, hogy minden adót kétszer kell megfizetni, és háromszor azokat, amiket még ezután rovok ki. Ezzel a módszerrel ugyanis hamar meggazdagszom, aztán megölök mindenkit, s odébbállok. " (Übü papa)



Alfred Jarry (1873-1907) író és patafizikus a Rennes-ben töltött gimnáziumi évek után Párizsba ment, és belevetette magát a forrongó irodalmi közéletbe. A szimbolistákhoz csatlakozott, és közben Übü figuráján dolgozott. A darab, amely egy Shakespeare királydráma és többféle színházi modor, konvenció paródiája is, néhány szobaszínházi bemutató és Jarry hathatós reklámtevékenysége folytán hamarosan a párizsi közbeszéd tárgya lett, avantgárd csemege, aminek bemutatóját nagy várakozás előzte meg. A Théatre de l'Oeuvre-ben mégis csak kétszer került színre (a főpróbán és a bemutatón), és a kritikák nem kímélték az Übü király polgárpukkasztó témáját és formabontó színpadi megvalósítását. Jarry nem csüggedt, tovább írta Übü-sorozatát, így született meg többek között A láncra vert Übü, A felszarvazott Übü és az Übü király bábszínházi változata.

A patafizika, Jarry félig tudományos, félig ironikus filozófiája máig bővülő elmélkedés-sorozat az abszurd jelenségekről, valahol a valóság és a fantázia határvidékén. A Patafizikus Társaság 1946-ban alakult, tagjai többek között Raymond Queneau, Boris Vian, René Clair, Max Ernst, Eugène Ionesco, Joan Miró,  Jacques Prévert, Jean Genet, Marcel Duchamp, Maurits Cornelis Escher, Umberto Eco.



Jarry korai halála után Übü az avantgárd hagyományban élt tovább. Világkarrierje az ötvenes években indult el, a legnagyobb rendezők – Jean Vilar, Peter Brook – vitték színre. Magyarországon csak 1968-ban, a Színművészeti Főiskola vizsgaelőadásán merték bemutatni. Néhány vidéki színrevitelt követően a budapesti Katona József Színház előadásában vált legendássá, 1984-ben.

További információért KATT!

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Premier Szentendre Örkény István Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Premier a Pesti Magyar Színházban - bemutatták az Ezeregy éjszakát Premier a Pesti Magyar Színházban - bemutatták az Ezeregy éjszakát
  • Idén is lesz Örkény Kert! Idén is lesz Örkény Kert!
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr757935608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard