Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Elhunyt Nadine Gordimer

Elhunyt Nadine Gordimer

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 07. 15.
Farkas Ádám: A valóságot kell megidézni
2021-02-24 15:02:24

A Nemzet Művészének munkáit az absztrakció jellemzi, de van több közismert figurális műve, jelenleg is egy

Egy éve ment el Csukás István
2021-02-23 15:55:42

A Jókai Mór Művelődési Ház Facebook oldalán a Budaörsi Latinovits Színház művészeinek

Hallgassunk élőben orosz klasszikusokat!
2021-02-23 13:15:02

Csajkovszkíj és Prokofjev legjobbjait hallhatjuk február 25-én csütörtök este fél 8-tól a Nemzeti

100 éve született gyerekkorunk hőse
2021-02-21 13:30:56

Pontosabban a hős megalkotója, Zdeněk Miler. Neki köszönhetjük ezt a teljesen underground figurát. A

további bejegyzések a szerzőtől »

Az apartheid ellenes aktivistaként is ismert 90 éves, Nobel-díjas írónőt otthonában, álmában érte a halál vasárnap.

Az irodalmi Nobel-díjat 1991-ben vehette át életművéért, briliáns elbeszéléseiért, amelyeknek központi témája a faji kérdés a dél-afrikai társadalomban. A haláláról kiadott közlemény hangsúlyozza: az írónő mélyen a szívén viselte Dél-Afrika, az ország kultúrája és népe sorsát, és a nem lankadó küzdelmet azért, hogy élni tudjon az újonnan kivívott demokráciával.

fotó: timeslive.co.za
Nadine Gordimer egy dél-afrikai bányászvárosban, Springsben született. Katolikus iskolába járt, de haladó szellemű anyja, aki a feketék gyerekei számára akart bölcsődét létesíteni, többnyire inkább otthon tartotta és maga tanította a lányát. Nadine sokat olvasott, kilencéves korától már maga is írt rövid történeteket. Első műve, egy gyermekeknek szóló novella 1937-ben jelent meg a johannesburgi Forum folyóiratban. A középiskola elvégzése után beiratkozott a Witwatersrandi Egyetemre, de tanulmányait nem fejezte be.

1948-ban Johannesburgba költözött. A helyi folyóiratokban publikálta írásait, amelyekből 1949-ben Face to Face (Szemtől szemben) címmel megjelent első novelláskötete. 1951-től a rangos amerikai New Yorker magazin is közölte elbeszéléseit, neve ekkortól lett szélesebb körben ismert. 1953-ban jelent meg első, önéletrajzi ihletésű regénye Lying Days (Hazug napok) címmel, amely már magán viselte későbbi műveinek legfőbb jellemzőit: az égető társadalmi kérdések iránti fogékonyságot, a lélektani érzékenységet, a tömör, világos, látszólag szenvtelen stílust.

Szinte minden művében, regényeiben, novelláiban és esszéiben is azt vizsgálta, milyen rombolóan hat a faji megkülönböztetés, az apartheidrendszer a dél-afrikaiak életére, feltárta a személyes elszigeteltség és a társadalmi igazságosság vágya közötti feszültséget, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az apartheid eltörlése sem old meg automatikusan minden problémát.

A hatvanas évek elejétől aktívan bekapcsolódott az apartheidellenes mozgalomba: tagja lett az illegalitásba kényszerült Afrikai Nemzeti Kongresszusnak, egy időben bújtatta annak vezetőit is, külföldi útjai során előadásokat is tartott az apartheidről és az emberi jogok helyzetéről, felemelte szavát a szólás- és sajtószabadságért. Tevékenységét a hatalom nem nézte jó szemmel, több műve, így például a magyarul is megjelent July népe és a Kései polgárvilág című regénye is tiltólistára került hazájában. Noha a hatvanas, hetvenes években több amerikai egyetemen is tartott előadásokat, soha nem gondolt arra, hogy végleg elhagyja Dél-Afrikát.

Az apartheidrendszer megszűnése óta az AIDS elleni küzdelem egyik aktivistája volt, az ő javaslatára született meg a magyarul Mesélő címmel megjelent novelláskötet, amelybe neves kortárs írók (Gabriel García Márquez, John Updike, Susan Sontag, Arthur Miller, Salman Rushdie, José Saramago) honoráriumukról lemondva, mesemondói tevékenységük legjavából válogattak írásokat. A kötet bevételét a kiadók a betegség ellen harcoló egyik alapítványnak juttatták el. Az írónő több rangos kitüntetés birtokosa volt: 1974-ben Az őrző című regényéért megkapta a Booker-díjat, 1991-ben (első dél-afrikaiként) irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki életművéért, 2007-ben pedig megkapta a francia Becsületrendet. Számos egyetem választotta díszdoktorává, tagja volt az angol Királyi Irodalmi Társaságnak, az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémiának, a francia Művészeti és Irodalmi Rendnek. A Nemzetközi PEN Club alelnöke volt, és egyik alapítója a Dél-afrikai Írószövetségnek.

Forrás: origo

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Gyász Dél-afrikai Köztársaság

Ajánlott bejegyzések:

  • Szőcs Géza emlékére Szőcs Géza emlékére
  • Egy éve ment el Csukás István Egy éve ment el Csukás István
  • Vár az online túlvilág Vár az online túlvilág
  • Tíz könyv Valentin-napra Tíz könyv Valentin-napra
  • Kerek mondókák a legkisebbeknek Kerek mondókák a legkisebbeknek

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr997935860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Készülőben a nagy meztelen album
  9. Meztelen fővárosiak
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard