A Neander-völgyi és a modern ember akár ötezer éven át is "társbérletben" élhetett Európában, azaz elegendő ideig a két faj keveredéséhez - derítették ki brit kutatók.
A modern ember genomjában megtalálható a Neander-völgyi ember DNS-e, ami bizonyos fokú keveredésre utal, ám a tudósok mindmáig csak találgatják, hogy mennyire voltak kiterjedtek kapcsolataik, s miért tűnt el a Homo neanderthalensis a Föld színéről - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A kutatók most új, pontosabb radiokarbonos kormeghatározási módszer alkalmazásával 196 olyan mintát elemeztek, amelyek Spanyolországtól Oroszországig Európa 40 különböző lelőhelyéről kerültek napvilágra. Vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Neander-völgyi kultúra 41030-39260 évvel ezelőtti időszakig maradhatott fenn a kontinensen.
A legújabb eredmények ugyan az eddig vélelmezettnél valamivel korábbi időpontra teszik a Neander-völgyi ember eltűnését, mindazonáltal bizonyítják, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens huzamosabb ideig, 2600-5400 éven át élt egymás mellett, hiszen a modern ember 45 000-43 000 évvel ezelőtti időszakban érkezett Afrikából Európába.
A kutatásokat irányító Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem régésze rámutatott, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens többnyire egymástól elkülönülve élt. Ugyanakkor a leletek a modern ember kulturális befolyásáról tanúskodnak: a kései Neander-völgyi lelőhelyeken olyan használati tárgyak kerültek elő, amelyeket az Afrikából bevándorló Homo sapiens hozott magával. Ez arról tanúskodik, hogy a Neander-völgyi emberek átvettek bizonyos szokásokat és eszközöket, még akkor is, ha a modern emberek fokozatosan kiszorították őket élőhelyeikről.
Forrás: MTI
