A NASA sebes szondája maga mögött hagyta a Neptunusz pályáját, ezzel történelmi missziója újabb fontos mérföldkövét érte el útban a Plútó felé.
A New Horizons – amely a tervek szerint 2015. július 14-én éri el a Plútó-rendszert – hétfőn haladt át a Neptunusz pályáján, 25 évvel azt követően, hogy a Voyager-2 elsőként vetette szemét a félreeső bolygóra és jeges Triton holdjára.A New Horizons kutatócsapata kihasználta az egybeesés nyújtotta alkalmat, hogy egyben tiszteletét is lerója a Voyager-2 előtt. Ez utóbbi az egyetlen emberkéz alkotta űrjármű, amely meglátogatta a „jégóriásokat”, az Uránuszt és a Neptunuszt.
Múlt hónapban, a Neptunusz pályájához közeledve, a zongora méretű New Horizons még egy fotót is készített a nagyméretű kék bolygóról és a Tritonról, amely akkor közel négymilliárd kilométerre volt tőle. Alan Stern, a projekt vezetője elmondta, a bolygó és holdja akkor olyan messze volt, hogy csupán apró fénypettyekként látszanak a július 10-én készült fotókon.
Stern számos meglepetésre számít, amikor a New Horizons eléri a Plútót, részben ama tényből kifolyólag, hogy olyan keveset tudunk a törpeplanétáról. Olyannyira halovány és messze van, hogy a nagy teljesítményű Hubble-űrteleszkóp felvételein is csak elmosódott képpontoknak tűnik.
A szonda hét tudományos készülékét veti majd be, hogy fellebbentse a fátylat titkairól. Feltérképezi a planétát és öt ismert holdját, megvizsgálja felszínének összetételét és atmoszféráját, felfedezetlen holdak és gyűrűrendszer után kutat, emellett egyéb feladatai is lesznek – mondja a kutató. Kihangsúlyozta, a New Horizons randevúja a Plútóval egy tanulmányozatlan világ első közeli feltérképezése lesz a Voyager-2 Neptunusz-missziója óta.
Az elmúlt bő két évtizedben a kutatók rájöttek, hogy a Plútó csak egyike ama számtalan törpeplanétának, amelyek a Nap körül keringenek a Kuiper-övben, a Neptunusz pályája mögött elterülő, jeges égitestek tárházának otthont adó régióban. Így a Plútó feltérképezése egyben eme halovány és távoli tartomány más lakosaira is fényt vethet – magyarázza.
A szonda 2006 januárjában szakadt el a Földtől, óránkénti 58 ezer kilométeres sebességgel száguld, így a valaha felbocsátott legsebesebb űrjármű. Jelenleg megközelítőleg 4,43 milliárd kilométerre jár anyabolygójától, és csak 440 millió kilométerre a Plútótól. A kutatócsapat abban reménykedik, hogy a randevú után egy másik Kuiper-övbeli objektumhoz is elküldheti, a lehetséges jelölteket a Hubble-lal keresik.
A Voyager-2 1977 augusztusában indult, néhány héttel ikertestvére, a Voyager-1 előtt. A két szonda együtt ambiciózus „körutazást” kezdett a Naprendszer legnagyobb bolygóihoz, a kutatókat az első jó minőségű adatokkal látva el a Szaturnuszról, Jupiterről, Uránuszról és Neptunuszról.
Missziójuk elvégezte után tovább folytatták útjukat. A Voyager-1 2012 augusztusában lépett ki a csillagközi űrbe, a más útvonalon haladó Voyager-2 hamarosan szintén eléri a Naprendszer végső határát.
Forrás: Hirado.hu
