Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A Titán mélyét vizsgálják kutatók

A Titán mélyét vizsgálják kutatók

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 09. 07.
Terápia és balítélet
2023-03-22 10:48:27

Akár a Szívek szállodája vagy a Star Trek is segíthet önmagunk jobb megismerésében: Borbély Zsuzsa

Sosem látott hangszercsoda a Pesti Vigadóban
2023-03-20 21:29:35

Bán Miklós az MMA ösztöndíjprogramjának keretében egy új, Viola da Fusione nevű elektro-akusztikus hangszert

Érzéki mozdulatok a felkelő nap fényében
2023-03-20 06:50:47

A Rising Sun című előadást a ritmus, a testeket és teret mozdító áram esszenciája és az elemi ösztön

Tizenhárom téma a Duna-parton
2023-03-19 20:38:55

Különleges kiállítással ünneplik a Pesti Vigadó földszinti termében az idén 75 éves Szemadám Györgyöt. 

további bejegyzések a szerzőtől »

A Cassini űrszonda szénhidrogén-tengerek és -tavak százait fedezte fel eddig a Szaturnusz legnagyobb holdján. A vizeket metáneső táplálja, ám a tudósok mindmáig kevéssé ismerik az égitesten dolgozó kölcsönhatásokat.

A folyadékkörforgás összetett rendszerét a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory, továbbá a Cornell Egyetem és a francia Franche-Comté Egyetem kutatói modellezték, majd eredményeiket az Icarus szaklapban ismertették.

fotó: nasa.gov
A tudósok azt vizsgálták, hogy a metáneső milyen kölcsönhatásba lép a Titán porózus jégtakarójával. A modellek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy e folyamat eredményeként a felszín alatt jég-metán anyagkompozícióval, úgynevezett klatrátokkal telített új „tározók" képződhetnek – olvasható a PhysOrg hírportálon.

„A jégkristályok csapdába ejtik a metánmolekulákat. Az égő jég néven is ismert klatrátok a Földön a pólusokon, valamint óceánok üledékében találhatók. A Titánon viszont a felszíni nyomásnak és az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően akkor képződnek, amikor a folyékony szénhidrogének az égitest felszínét borító vízjéggel találkoznak. Ezek a vegyületek néhány kilométer mélységig is stabilak maradhatnak a Szaturnusz holdján. Egyik érdekes tulajdonságuk, hogy frakcionálást váltanak ki: a jégkristályok csapdába ejtve és széthasítva a molekulákat, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagkeveréket hoznak létre" – vázolta Olivier Mousis, a projektet irányító francia kutató.

A nemzetközi kutatócsoport szerint a Titán felszíne alatt felgyülemlő klatrátok fokozatosan megváltoztatják a folyékony szénhidrogénnel teli tározók kémiai összetételét, amelyekben propán vagy etán gyülemlik fel, majd a felszín felé vándorol. Az ilyen forrásokból táplálkozó tavak és tengerek összetétele egészen más lesz, mint azoké, amelyek fennmaradásukat a csapadékoknak köszönhetik, utóbbiak metánt, nitrogént, valamint nyomokban argont és szén-monoxidot tartalmaznak.

„Ismeretes volt, hogy a Titán tavainak jelentős része kapcsolatban állhat felszín alatt lévő, folyékony halmazállapotú anyagokkal telített képződményekkel, ám semmiféle adattal nem rendelkeztünk arról, hogy miként működik ez a bonyolult rendszer" – magyarázta Olivier Mousis. Hozzátette: „ez azt jelenti, hogy meg tudjuk állapítani a felületi tavak és tengerek összetételét, és ennek alapján betekintést nyerhetünk a felszín alatt lévő 'boszorkánykonyha' titkaiba".

A Cassini űrszonda 2017-ig folytatódó küldetése alatt még 54-szer repül el a Titán szoros közelségében, aminek köszönhetően a tudósok a jelenleginél sokkal átfogóbb képet kaphatnak az égitest felszínén lévő tavakról és tengerekről.

„A Cassini kibővített missziójának egyik legfontosabb célja, hogy megismerjük a folyadék körforgásának mechanizmusát a Titánon" – hangsúlyozta Nicolas Altobelli, az Európai Űrügynökség Cassini-projektjének tudósa. Mint mondta, az évszakváltásnak köszönhetően hamarosan ismét lehetőséget kapnak arra, hogy szemügyre vegyék a tavakkal borított északi sarkot és esetleg korábban nem ismert szezonális jelenségeket is megfigyelhetnek.


Forrás: Magyar Nemzet Online

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
NASA Űrkutatás Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Végre eljut Weöres Sándor verse a Holdra Végre eljut Weöres Sándor verse a Holdra

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr367937598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard