Az ember legrégebbi európai nyomára bukkantak az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, kb. 43 500 éve érkezett a kontinensre.
Akkoriban a wachaui fenyőerdők helyén a jégkorszaki körülményekhez képest enyhébb éghajlat uralkodott – írták kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában megjelent tanulmányukban.
Mivel a mai ember korábban bukkanhatott fel, több időn át osztozhatott a kontinensen a Neander-völgyi emberrel – mondta Bence Viola, a Bécsi Egyetem Antropológiai Intézete és a lipcsei Max Planck Antropológia Intézet kutatásának résztvevője.
"Tudjuk, hogy keveredtek egymással, mivel az Afrikán kívüli mai emberek génkészletének 1,5-3 százaléka a Neander-völgyiektől származik" – tette hozzá.
Az új adatok alapján erre a keveredésre legalább 3500 évük volt, mert a mostani ismeretek szerint a Neander-völgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el.
Eddig egyes tudósok a mai ember európai érkezését legkorábban 41 500 évvel ezelőttre, mások alig 40 ezer évvel ezelőttre tették.
A Willendorf II nevű ásatási helyen 2006 és 2011 között a homo sapienshez köthető, jellegzetes kőszerszámok kerültek elő egy talajrétegből, melynek elemzése alapján a leletek korát 43 500 évben állapították meg.
Ezen a helyen fedezték fel a világhírű, bár sokkal későbbi, körülbelül 25 ezer éves őskőkori nőszobrocskát, melyet Willendorfi Vénusznak neveztek el.
A legfeljebb egy centiméter széles, néha több centiméter hosszú kőszerszámok valószínűleg vadászfegyverek részei lehettek – mondta Philip Nigst, a Cambrigde-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. A Willendorfban fellelt kőszerszámok a korai őskőkor, az úgynevezett aurignaci kultúra jellemző eszközei voltak.
A korabeli éghajlatra és a növényzetre a talaj különböző rétegeinek elemzéséből következtettek a kutatók. Egyrészt a talaj típusát és morfológiáját állapították meg, másrészt a rétegben talált csigaházak gazdáinak fajai és alfajai segítettek a klímát megismerni. Ezzel a módszerrel nagyobb pontosságot lehet elérni, mintha csak a szénizotópos kormeghatározást végeznék el.
"Így nem tudtuk meg, hogy a jégkorszak melegebb és hidegebb szakaszai közül melyikhez tartozott a leletegyüttes. Csak a kiegészítő információkkal lehetett annyira leszűkíteni az időszakot, hogy kijelenthessük: a mai ember egy melegebb időszak kezdetén telepedett itt le, amikor a vidéket tundrajellegű füves puszta borította, gyér fenyvesekkel" – mondta a régész.
