A Curiosity marsi robotfelderítő begyűjtötte első mintáját ama rétegzett hegynél, amely landolási helye kiválasztásának alapjául szolgált.
Szerdán késő délután 6,7 centiméter mély vájatot fúrt a Sharp-hegynél egy bazaltrétegű kibúvásnál, és begyűjtötte a porrá zúzott kőzetmintát. A csütörtökön a NASA Sugárhajtási Laboratóriumának elküldött képek megerősítették a sikeres műveletet. A begyűjtött port ideiglenesen a robotkar mintakezelő mechanizmusában tárolják.2012 augusztusi landolása után, de a Sharp-hegyet célzó út megkezdése előtt idejének nagy részét egy, a landolási helyhez közeli régió feltérképezésével töltötte, az ellenkező irányban. Missziós célját teljesítette is a Yellowknife-öbölben. A megfúrt kőzetek elemzése ugyanis ősi tómederről árulkodott, amely több mint hárommilliárd évvel ezelőtt mikrobáknak – már ha egyáltalán éltek a bolygón - kedvező környezetet nyújthatott.
A Yellowknife-öböltől a Sharp-hegy lábáig több mint 8 kilométert tett meg 15 hónap alatt, időnként megállva egy-egy tudományos szempontból érdekes állomásnál. A küldetés jellege most megváltozott, a cél a szisztematikus, rétegről rétegre történő vizsgálat.
A Curiosity szeptember 19-én érkezett meg a Pahrump Hills névre keresztelt kőzetkibúváshoz, amely a hegy lábánál lévő Murray-formáció része. Három nappal később minifúrást végzett a kiválasztott Confidence Hills célpontnál, hogy felmérje, a kőzet megfelelő-e az ilyenféle vizsgálathoz. Egy hónappal korábban egy fúrásra kiszemelt kőzetlemezről kiderült, hogy nem elég stabil, de a Confidence Hills átment a teszten. A kőzet lágyabb, mint a korábbi három célpont.
A minifúrás és a mintagyűjtő fúrás között a kutatók a Curiosity eszközeivel közeli vizsgálatot végeztek a kőzet szomszédos felszínén megfigyelt, geometriailag egyedi képződményeken. Ezek a Murray-formáció agyagkövein megfigyelt jellegzetességek ellenálló anyagok felhalmozódásai. Különálló csomókban és dendritekben (faágakhoz hasonlóan elágazó képződmények) jelentkeznek. Alakjuk és kémiai összetevőik vizsgálatával információt remélnek az eme régióban valamikor jelenlévő folyadékok lehetséges összetételéről.
Ahogy a felderítő az elkövetkező hónapokban egyre magasabbra mászik, fokozatosan fiatalabb üledékekkel kerül kapcsolatba, végül pedig olyan kőzeteket ér el, amelyek azt az időszakot reprezentálják, amikor a Mars a relatíve meleg és nedves klímájú világból a ma ismertre emlékeztető száraz, kopár bolygóvá vált.
Forrás: MTI
